Mediatizált öngyilkosságok - a "Werther effektus" szociológiai vizsgálata = Mediatized suicides – the sociological study on Werther-effect –

Kivonat, rövid leírás

A kor követelménye, hogy Magyarországon a szakma és a média befolyásos képviselői leüljenek egy asztalhoz és kidolgozzanak egy olyan sajtóajánlást, amely az öngyilkosságokról szóló híradások imitációs szempontból „ártalmatlan” megfogalmazásához, a bemutatás tartalmi és formai elemeinek betartásához zsinórmértékül szolgálna. Ilyen irányelveket a WHO-n kívül – hogy csak az ismertebbeket említsem – az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Svájcban, és a tőlünk pár kilométerre lévő Ausztriában már el is fogadtak A hazai sajtóajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának a kérdése hazánkban sem új keletű igény, Fekete Sándor és munkatársai pl. több hazai öngyilkossági járvány (az 1980-as években tapasztalt Baranya-megyei gramoxonos-, valamint az első magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla mintája nyomán lábra kapó lidokain befecskendezéses öngyilkosságok epidémiája), valamint a hazai sajtó nemzetközi összehasonlító tartalomelemzéses vizsgálata alapján ennek szükségességét már a ’90-es években többször felvetette, de sajnálatos módon a megfogalmazás még várat magára. Dolgozatomban a hazai médiaajánlás megfogalmazásának és elfogadtatásának fontosságát a Werther effektus sokoldalú bemutatásával kívánom aláhúzni. Értekezésemben a Werther effektus kérdésének tudományos-értekező áttekintését az imitációs öngyilkosság egyéni-pszichés magyarázatát adó orvos-pszichiáterek, az öngyilkosságok járványszerű terjedésének társadalmi magyarázatát felvető Émile Durkheim, valamint a méltatlanul elfeledett, ámde utánzási koncepcióját tekintve a Werther effektus vizsgálatokban meghatározónak bizonyuló Gabriel de Tarde márki szellemi hagyatékának bemutatásával adom. Hasonlóképpen történeti-teoretikus értekezés formájában tárgyalom a Werther effektus relevánsnak tekinthető médiaelméleti vonatkozásait: az effekt tradíció történetét, a Werther effektus médiahatás vizsgálatait, valamit a médiahatás vizsgálatok meghaladási lehetőségét teoretikus szinten felkínáló „Társadalmi konstruktivizmus” paradigma alapvetéseit. (...)