A vállalati tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek új modellje és annak vizsgálata Magyarország példájánKrénusz, Ágota (2007) A vállalati tőkeszerkezet meghatározó tényezőinek új modellje és annak vizsgálata Magyarország példáján. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.
AbstractA nemzetközi szakirodalomban közkedvelt téma, és hazánkban is számos kutatás látott már napvilágot a tőkeszerkezet meghatározó tényezőiről, vagyis azokról a faktorokról, amelyek elősegítik vagy korlátozzák a finanszírozási politikai döntések meghozatalát. Ezek a kutatások egészen a híres Modigliani-Miller tételekig vezethetők vissza, amelyek azt állítják, hogy a tőkeszerkezeti döntések nem befolyásolják a vállalat értékét, persze csak erős korlátozó feltételek mellett. A valós világban azonban a tőkeszerkezeti döntés közvetlenül és közvetve is befolyásolja a vállalat értékét. A tőkeszerkezeti politikai választások modellezésére meglehetősen sok kutatás indult, azonban mindmáig nem sikerült olyan általános elméletet alkotni, amely jól írná le a tőkeszerkezeti döntést. Ennek oka nagyon egyszerű: a legtöbb vállalati politikával szemben (például stratégia) a tőkeszerkezeti döntés csak másodlagos, nem önmagáért való. Mindig valamely más politikának van alárendelve, így nagyon nehéz önmagában vizsgálni. A nemzetközi szakirodalomban az ezekre a meghatározó tényezőkre vonatkozó kutatások szétszórtan, nem egy egységes modell keretében jelentek meg. Dolgozatomban egy olyan, a tőkeszerkezet összes meghatározó tényezőjét magába foglaló általános modellt állítok fel, amely összefogja ezeket a faktorokat, ezáltal egy keretet adva a meghatározó tényezők átfogó elemzésének.A modell alapján minden vállalat tőkeszerkezete felírható három egyszerű tag segítségével. Ezek a külső (exogén), makro szinten érvényesülő befolyásoló tényezők, a belső (endogén) vagy mikro szinten ható determinánsok, és végül a nem modellezhető és mérhető egyedi hatások képviseletére egy maradványtag is bekerült a modellbe. A makro vagy exogén tényezők a vállalati környezetet jellemző olyan tulajdonságok, amelyek a vállalat működési kereteit adják, és emiatt a tőkeszerkezeti döntések meghozatalakor figyelembe vételük elkerülhetetlen. A makrogazdasági feltételek, a jogrendszer és a pénzügyi piacok milyensége, az adórendszer sajátosságai és a vállalati működés törvényi keretei is ide tartoznak. A mikro vagy endogén tényezők a vállalat belső adottságaiból adódó meghatározó tényezők. Ilyen például a nyereségesség vagy a vállalat kockázatossága, melyek feltétlenül befolyásolják a vállalati finanszírozási döntést. Az egyedi tényezők a modell olyan elemei, amelyek a vállalat finanszírozási politikájának speciális, egyedi vonásait foglalják magukba. Ezek nem számszerűsíthető tulajdonságok. A modell egyik korlátja, hogy teljes tesztelése érdekében egy olyan nagy, egységes módszertannal összeállított nemzetközi adatbázisra lenne szükség, amely a vállalati adatok mellett a makrotényezők országok szerinti jellemzőit is tartalmazná. Mivel ilyen adatbázis nem állt rendelkezésre, a szerző a modell részleges tesztelését kívánta elvégezni Magyarország példáján. Igy a dolgozat célja az átfogó modell bemutatása mellett a makro (exogén) faktorok leíró jellegű és a mikro (endogén) faktorok magyar adatokon való kvantitatív tesztelése. A makro (exogén) tényezők összefoglalásából kiderül, hogy a fejlett nyugati gazdaságokra épített nemzetközi szakirodalom csak részlegesen állja meg a helyét Magyarországon. Ennek az az oka, hogy hazánk nem egy gazdasági fejlettségi szinten áll a nyugati országokkal. E átmeneti helyzetből következően némely tényezők sokkal jobban éreztetik hatásukat hazánkban, mások pedig kevésbé vagy egyáltalán nem. A mikro (endogén) tényezőkre vonatkozó nemzetközi kutatások alapján felállított kapcsolatok értékelésékor az derült ki, hogy a kapcsolatok nagy része igazolható a magyar vállalatok hosszú lejáratú tőkeáttételére is. Ugyanezen tényezők összes idegen forrás arányon alapuló vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a rövid lejáratú források magas aránya miatt ezek a kapcsolatok nem igazolhatóak. A magyar sajátosságok tesztelésére felállított két hipotézis – a rövid lejáratú kötelezettségek szignifikánsságára illetve a külföldi és az állami tulajdon befolyásolására vonatkozóan – igazolást nyertek.
Repository Staff Only: item control page |