Subjective well-being aspects of tourism-related employment of the elderly = Az időskorúak turisztikai foglalkoztatásának jólléti dimenziói

Kivonat, rövid leírás

A doktori értekezésemben bemutatott kutatás három, a nyugdíjaskorúak turizmus területén megvalósuló foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésre kereste a választ. A félig strukturált tematikus interjúk formájában zajló adatgyűjtés során 50 nyugdíjaskorú munkavállalóval és 16 munkáltatóval készítettem interjút, amelyek leiratait a tematikus elemzés módszerével dolgoztam fel. Az interjúk elemzésének eredményei alapján elmondható, hogy a vizsgálatba bevont, turisztikai fogyasztással összefüggő hazai helyszíneken dolgozó nyugdíjaskorú munkavállalók számára a munkájuk egyfelől identitást, lehetőséget, valamint biztonságot jelent, másfelől a saját feladataikkal kapcsolatos megéléseikről szóló történetek kulcstémái között a saját szerep, a munkával kapcsolatos elégedettség, a visszajelzés és a jövőbeli tervek voltak azonosíthatók. A nyugdíjaskorúak turisztikai fogyasztáshoz köthető helyszíneken végzett munkájának jólléti vonatkozásaival kapcsolatosan az általuk elmondott történetekben megfigyelhető a kontroll, az autonómia, az önmegvalósítás, valamint az élvezet érzéseinek jelentősége. Ha e négy dimenzió együttesen jelen van, az valószínűleg hat az adott nyugdíjaskorú mindennapjaira, ami ilyen módon az élettel való általános elégedettségére is kihathat. Természetesen a hatás mértéke jelen kutatás alapján nem állapítható meg egyértelműen. A munkáltatókkal készített interjúk fő témái a nyugdíjaskorúak által végzett munka jellemzői, alkalmazásuk előnyei és hátrányai voltak, amelyeken belül további altémák kerültek meghatározásra. Kutatásom eredményei arra engednek következtetni, hogy § a turizmusba a szolgáltatói oldalon, vagyis munkavállalókként bevont idősek képességei, készségei és tapasztalatai, valamint a személy-munka megfeleltetés modellje (ROCHA RODRIGUES 2020) által leírt adaptációs mechanizmusaik egyrészt kiválóan alkalmassá teszik őket az örökségbemutatással, tudásátadással, örökségmegőrzéssel és gondoskodással összefüggő feladatok ellátására, § másrészt, hogy az idősek turizmus kínálati oldalában való érintettsége így összefügghet a jóllétük alakulásával. § aszerint nem fedezhető fel jelentős különbség az interjúalanyok megélései között, hogy az adott nyugdíjaskorú konkrétan mely, turizmushoz köthető helyszínen vállal munkát és milyen konstrukcióban. Jelentős különbségek inkább a rájuk bízott és/vagy önkéntesen magukra vállalt és elvégzett feladatok szubjektív interpretációjának tekintetében azonosíthatók. § a vizsgált nyugdíjaskorúak jelenlegi munkájának jólléti vonatkozásai, valamint az, hogy hogyan érzik magukat az adott tevékenységben vagy munkahelyen nem annyira magától a pozíciótól (és annak objektív jellemzőitől) függ, hanem inkább attól, hogy az egyén mennyire képes megélni annak identitásképző mivoltát és milyen mértékben érzékeli azt lehetőségnek és biztonságnak, e tényezők további dimenzióit is figyelembe véve. § a hazai turizmus számos olyan lehetőséget tartogat, amelyben azok a nyugdíjaskorúak, akik képesek és hajlandóak dolgozni, megtalálhatják a számításaikat és mind maguk, mind pedig a munkáltatóik számára előnyös módon fejthetik ki tevékenységüket. Doktori értekezésem tehát az elöregedés demográfiai folyamata jelentette hazai társadalmi és gazdasági kihívások egyfajta, a turizmusorientált foglalkoztatáson keresztül megvalósuló megoldási lehetőségeinek feltérképezése is egyben.