A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai-magyar kulturális és oktatási kapcsolatok tükrében

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció igyekszik feltárni a kínai kulturális és oktatási csereprogramok alakulását a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, majd az így kapott információk alapján megvizsgálni a kínai puha hatalom kialakítását és forrásait Magyarországon. Az értekezésben néhány olyan reprezentatív történelmi időszakot választok ki a Kínai Népköztársaság megalapításától napjainkig, amely a két csúcspontot és annak folytatását mutatja a hidegháború és multipolarizálódó világrend ideje alatt, és ily módon megvizsgálom és értékelem Kína puha erejének magyarországi kialakítását, annak módozatait, valamint Kína puha hatalmának forrásait. A kutatás hipotézise a következő: Kína saját politikai értékei és filozófiái a legfőbb irányelvek puha hatalmának építésében Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a bipoláris és a többpólusú világrendben a nemzetközi helyzet gyökeresen megváltozott, ezért a fenti hipotézisból két alhipotézis születhet külön-külön a bipoláris és a többpólusú világrendre vonatkozva. A bipoláris világban még nem ismerték a puha hatalom elméletét, viszont a puha erő mint jelenség Joseph Nye előtt is létezett. Ennélfogva indokolt, hogy a puha hatalom szemszögéből vizsgáljuk a hidegháború alatti kulturális diplomáciát is. Az első alhipotézis az, hogy a bipoláris világban a kínai politikai értékek döntő szerepűek voltak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Az esettanulmány kutatása során láthatjuk, hogy a kínai kulturális diplomáciai cselekvései közvetlen és mechanikus válaszok voltak az adott politikai helyzetekre, a kül- és belpolitikai tényezőkön kívül más tényező alig hathatott az akkori kulturális és oktatási cserére Kína és Magyarország között. A második alhipotézis a hidegháború befejezése utáni világrendre vonatkozik: a többpólusú világrendben a kínai hagyományos értékek és filozófiák egyre nagyobb szerepet játszanak Kína puha hatalmának magyarországi kialakításában. Példaként vettem a Kína által kihirdetett „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezést, amely a tervezéstől a megvalósításig mélyen megtestesítette a kínai hagyományos filozófiát. A kezdeményezés pozitív választ kapott számos országból, amely lehetővé teszi Kínának, hogy elérje azt a célját, hogy fokozza saját puha hatalmát a nemzetközi színpadon, miközben politikai és gazdasági előnyökhöz jut. Az értekezés újabb eredményekre jutott, és további kiegészítéseket javasol a puha hatalom elméletével kapcsolatban. A Joseph Nye által javasolt puha hatalom elmélet nagyban gazdagította az emberek ismereteit a hatalomról, rendkívül fontos elméleti jelentőséggel bír, ámde a puha erő fogalma alapvetően a nyugati értékrendszeren alapul, nem mindig van magyarázatképesség a globális jelenségekre, különösen Kína vonatkozásában. A puha erő kritikus szemléletű kutatásához a következő következtetéseket tettem: 1. Véleményem szerint a puha hatalom elméletében való áttörés elérése érdekében ezt az elméletet a különböző keleti és a nyugati értékek keretébe kell helyezni, vagyis egy kultúrák felett álló általános elméletet kell kidolgoznunk. 2. Nye a tanulmányában nem építette be a gazdaságot a puha hatalom fogalmába. Véleményem szerint azonban a gazdaság nem tisztán kemény erőt jelenthet, hanem kétféleképpen is lehet a puha hatalom forrása: egyrészt az elért gazdasági eredmények formájában (ha nem fenyegetést jelentenek más országokra nézve), másrészt más országok elvárásai formájában a jövőbeli nemzetközi gazdasági és kereskedelmi együttműködési lehetőségeivel és az ezzel járó potenciális nyereséggel kapcsolatban. A puha hatalom forrásainak vizsgálatakor szükséges a gazdasági teljesítmény és a gazdasági rendszer fogalmak megkülönböztetése. 3. Annak ellenére, hogy Joseph Nye hivatalosan nem vonta be a gazdaságot a puha erő fogalmába, a „Kína felemelkedése” c. fejezetben úgy fogalmazott, hogy „a kínai »piaci leninizmus« gazdasági modellje puha erőt jelent néhány tekintélyuralmi országban, azonban ellenkező hatást vált ki számos demokráciában”. A jelen disszertációban az esettanulmányon keresztül bizonyítottam, hogy a kínai gazdaság demokratikus országban is nyerhet puha erőt.