A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében [védés előtt]

Bogáromi, Eszter (2021) A fogyasztói akkulturáció vizsgálata a társadalmi és a kulturális tőke függvényében a Magyarországon élő kínaiak körében [védés előtt]. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF : (az értekezés)
4MB
[img]
Preview
PDF : (dissertation)
4MB
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
1MB
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
1MB

Abstract

A doktori értekezés a társadalmi tőke és a kulturális tőke akkulturációra, illetve a fogyasztói akkulturációra gyakorolt hatását vizsgálja. A kutatási kérdéshez illeszkedve a szakirodalmi fejezetben a szerző a kultúra témakörét járja körbe, fókuszálva a kulturális környezet váltását követő kulturális sokk témájára, illetve az egyes adaptációs eljárásokra, azok fogyasztásra gyakorolt hatásaira. A szakirodalmi áttekintés továbbá kitér Bourdieu tőke elméletére, illetve az elmélet későbbi tudományos felhasználásaira egyaránt. A szakirodalmi áttekintés helyi adaptálása érdekében a szerző alapozó kutatást végzett két adatfelvételi hullám keretében. Az alapozó kutatásoknál kvalitatív módszert – egyéni interjúk – választott a kutató, melyet indokolt egyfelől a nemzetközi gyakorlat, másfelől a kutatási kérdés kvalitatív jellege. Az alapozó kutatások alkalmával meg kellett ismerni a helyi sajátosságokat, melyek nyitott kérdésként jelentek meg. Az első eredmények alapján a szerző az élelmiszerfogyasztásra szűkítette a vizsgált fogyasztási szokásokat. Továbbá a megalapozó kutatások eredményei mutattak rá a tőketípusok megjelenésére a fogyasztói akkulturáció téma megismerésénél. Az értekezés fő primer kutatása egy hibrid kvantitatív kutatás volt, mely részben online megkérdezésen alapult, részben kérdezőbiztos általi megkérdezésen. A kutatás célcsoportjába a Magyarországon élő kínai személyek tartoztak. A kérdőívben a tőke típusokon túl megjelent, a nyelvi akkulturáció, az egyes nemzetekhez tartozó tudás és büszkeség akkulturáció, illetve a nemzetekhez tartozó fogyasztói akkulturáció, mint mérőeszköz. Az elemzésnél az egyes fogalmakhoz tartozó állításokból faktorelemzéssel képzett változók készültek, majd a képzett változókat együttesen egy PLS-SEM modellben elemezte a szerző. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei a következők voltak: • A kutatás módszertanában is újdonságokat tartalmazott, ami a társadalmi tőke mérésénél jelent meg. A társadalmi tőkét nem egy változóként ragadta meg a szerző, hanem külön mérte a születési kultúrához (jelen esetben kínai) kapcsolódó társadalmi tőkét és a befogadó kultúrához (jelen esetben magyar) tartozó társadalmi tőkét. • A nemzetekhez kapcsolódó társadalmi tőkék akkulturációra gyakorolt hatását bizonyította elemzésében a szerző. Eredménye alapján elmondható, hogy a kínai társadalmi tőke emelkedésével csökken az ismeret és büszkeség akkulturációs faktorok értéke, vagyis a magasabb kínai társadalmi tőkével rendelkezőknek jellemzően magasabb az ismereti szintje mind a magyar, mind a kínai kultúra területén, illetve büszkébbek a kínai kultúrára, mint alacsony kínai társadalmi tőkével rendelkező társaik. • Továbbá a magyar társadalmi tőkénél elmondható, hogy szignifikáns hatást gyakorol a magyar társadalmi tőke a nyelvi akkulturációra, az akkulturáció – kínai kultúra ismeret, és az akkulturáció – kínai kultúra büszkeség faktorokra. • A akkulturációt két részre bontva vizsgálta a szerző a kvalitatív eredmények alapján, a nyelvi akkulturációt különválasztotta. Az eredmények alapján elmondható, hogy a nyelvi akkulturáció szignifikáns hatással van a tudás és büszkeség akkulturációs változókra, viszont nincs közvetlen hatással a fogyasztói akkulturációkra. • A kutatás alapján elmondható, hogy a fogyasztói akkulturáció kínai ízlés változóját a kínai akkulturáció határozza meg, így a büszkeség és a tudás, addig a fogyasztói akkulturáció nem kínai ízlés változójára a két kultúra ismerete van hatással. Ezek alapján az látható, hogy az ismeretek növelésével lehet fokozni a nem kínai termékek fogyasztását. • A modellből látható, hogy a birtokolt társadalmi tőke és kulturális tőke a nyelvi akkulturáción keresztül van hatással a fogyasztói akkulturációra, a fogyasztásra. A kínai és nem kínai ételek fogyasztását nem azonos módon befolyásolják az egyes nemzetekhez tartozó társadalmi tőkék, egyik esetben a tudás, másik esetben a büszkeség emelhető ki.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Malota Erzsébet
Subjects:Marketing
Media and communication
ID Code:1177
Date:2021
Deposited On:15 Oct 2021 09:49
Last Modified:30 Nov 2021 13:57

Repository Staff Only: item control page

Downloads

Downloads per month over past two year

View more statistics