A digitális média társadalmi erőterének politikai gazdaságtani és geopolitikai szerkezete, ideológiai következményei és szabad tartományai

Kivonat, rövid leírás

E disszertáció a digitális média társadalmi erőterének a feltérképezésére vállalkozik, mégpedig két síkon: 1) a politikai gazdaságtani, illetve 2) a nemzetközi kapcsolati-geopolitikai összefüggésekén, melyek keresztmetszetébe helyezi a digitális utópizmus hegemón diskurzusát és annak genezisét, mindezt a kommunikációelmélet társadalomkritikai hagyományainak talapzatán. • A társadalmi erőtér mibenléte történelmi, szociológiai, nemzetközi kapcsolati, antropológiai összefüggésekkel írható le, ebből adódik jelen disszertáció interdiszciplinaritása is. A digitális utópizmussal szembeni átfogó kritika fentebb érzékeltetett megalapozottsága sem érvénytelenítheti ugyanakkor a társadalmi erőtér azon tartományait, ahol speciális esetekben az információs, kommunikációs technológia (a továbbiakban: IKT) nagyon is lehetővé teszi a közösségi aktivizmust. A téma újszerűsége, tudományos eredményei: • Újszerűsége mindenekelőtt szempontrendszerének összetettségében és részletezettségében rejlik, illetve • A társadalmi erőtér differenciált modelljének bevezetésében: amely megkülönbözteti a felhasználón túlmutató, illetve felhasználói dimenziókat; • azon hozzájárulásában a digitális médiát övező kortárs vitákhoz, amellyel a nemzetközi politikai gazdaság(tan)i és egyéb kritikai fókuszú előzményeket napjainkig, (2017 végéig) terjeszti ki. A kutatások viszonyulás a szakirodalmi előzményekhez: • A digitális médiát leginkább etikai, szabályozástörténeti, marketingkommunikációs, pszichológiai stb. aspektusokból vizsgáló hazai szakirodalomból jóformán teljesen hiányzik az ezen eszközök és alkalmazások hatalmi és társadalmi meghatározóira összpontosuló, kritikai megközelítés. • Azon differentia specifica, ami pedig nemzetközi viszonylatban is megkülönbözteti alapfeltevéseinket, beleértve a máskülönben e disszertáció összetett hipotézisére rendkívül nagy befolyást begyakorló Dan Schiller (2014) világrendszerre alapozott digitális kapitalizmusról alkotott felfogását, az e szóban forgó társadalmi erőtér ideológiai következményeihez kapcsolódik. Schiller a politikai gazdaságtani szerkezetekre fókuszál kimerítően, ennél fogva nem összpontosít magukra az általam esettanulmányokkal megvizsgált diszkurzív tendenciákra (VI.1 alfejezet) és a közösségi aktivitás aktualitásaira (l. VI.2-3. alfejezetek) sem. • Ezen kívül a világrendszer-elméleti felfogásokra akarva akaratlanul is jellemző lehet egy sajátos amerikai kivételezettség (vö. Hardt – Negri 2009: 209; Chomsky – Martin 2015), ezért egyéb, akár posztkoloniális nézőpontból író szerzőket is fontosnak tartottunk bevonni a globális relevanciájú következtetéseink támogatására (Quijano 2007; Amin 2009; Hardt-Negri 2000; 2009; Mignolo 2011; Massad 2015). • Az Aszkalaphosz-állam fogalmának megalkotásával és a Panoptikon-fogalomhoz fűződő viszonyának a leírásával e disszertáció szintén hozzájárul a kortárs vitákhoz; a Panoptikon és az Aszkalaphosz-állam. • E disszertáció dialektikus megközelítése és látómezője, ami önmagában sem elterjedt a nemzetközi szakirodalomban (kivéve talán az osztrák Christian Fuchso és a marokkói-holland Miriyam Aouragh-ot), egy jóformán abszolút nem kutatott, ám annál aktuálisabb felvidéki közösségi aktivizmus (Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom és Facebook-oldala) vizsgálatára is kiterjed.