Bartha-Rigó, Márta (2018) A „Csungkuó” idea biztonsági megközelítése: értekezés a kínai biztonság és az ENSZ kapcsolatáról. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2018014
Teljes szöveg
|
PDF :
2MB | |
|
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
626kB | |
|
PDF : (draft in English)
745kB |
Kivonat, rövid leírás
A disszertáció alapfelvetése, hogy a kínai állam biztonságának, a Csungkuó ideának az összetettsége egy kulcstényezőre egyszerűsíthető, mely az állam jelenlegi keretek között működő politikai rendjének és területi integritásának a fennmaradását jelenti, így azt feltételezzük, hogy a kínai külpolitika alárendelődik a belpolitikának. Ennek a bizonyítására megvizsgáljuk a középső birodalom ideáját, melyet a biztonsággal feleltetünk meg. Az ehhez vezető utat a pszichológiában ismert Maslow-piramis nemzetközi kapcsolatokra való átültetésével a dolgozatban kifejtett Csungkuó piramis mutatja be, mely alapján Kína jelenleg a nemzetközi intézményekben lévő nagyobb szerepet próbálja betölteni. Az értekezés megvizsgálja a BT-t érintő ENSZ reformokat és Kína álláspontját azokkal kapcsolatban, kitérünk Kína ENSZ BT-s szavazói magatartására és a kapott kutatási eredmény miatt bemutatjuk Kína Afrika politikáját, hogy a kérdést gyakorlatban is meg tudjuk válaszolni. Az értekezés újdonságai mindezek alapján pontokba foglalva a következőek: • Az értekezés a nemzetközi tanulmányok, az orientalisztika, a Kína-tanulmányok, a biztonságpolitika, a pszichológia és a történelem tudományterületeit kapcsolja össze, és így valóban multidiszciplináris megközelítést alkalmaz a kínai külpolitika magyarázatára. • Az értekezés egy újfajta megközelítést ad a kínai külpolitika magyarázatára, mely egyszerre tekinthető az eddigiek összefoglalásának és újdonsággal bíró modellnek is. • A tényezők háromszögének alkalmazása más államokra nézve is felhasználható a külpolitika magyarázatára, azonban a hangsúlyeltolódásokat figyelembe kell venni. • A Csungkuó piramis egyszerre magyarázza a kínai fejlődés mibenlétét és új értelmezési kerettel látja el a középső birodalmiság gondolatát. • Az értekezés egy a pszichológiában használt és a nemzetközi kapcsolatokba átültetett modellre épül, melynek alkalmazása új diskurzust indíthat el a magyar nyelvű Kína-tanulmányokban. • Magyar nyelven írt tanulmányok között szinte egyedüli kutatásnak számít Kína ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli szavazói magatartásának összefoglalása és elemzése. A kutatás végén arra jutottunk, hogy amit Kína eddig elért és felépített, ingatag lábakon áll, a Csungkuó piramist felépítő téglák közötti résekbe olyan porszemeket fúj be állandóan a szél, melyek az egész rendszert feszíthetik szét. A nemzetközi intézményekben ennek orvoslására keres megoldásokat, miközben erejét igyekszik növelni és ezekkel párhuzamosan szocializálódik is a Nyugat által kiépített rendszerben. A nemzetközi kapcsolatok elméletének három nagy iskolája így mind tetten érhető a kínai multilateralizmus mögött. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy Kína egy ősi civilizáció, mely új feladatot kapott, a nagyhatalommá válást, de mindeközben keresi magát a nemzetközi közösségen belül, amihez a felelősségteljes nagyhatalom képe adta lehetőségeket igyekszik kiaknázni.
Tétel típusa: | Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés) |
---|---|
Témavezető: | Csicsmann László, Dobrovits Mihály |
Tárgy: | Nemzetközi kapcsolatok |
Azonosító kód: | 996 |
Védés dátuma: | 29 május 2018 |
DOI: | 10.14267/phd.2018014 |
Elhelyezés dátuma: | 09 May 2018 07:58 |
Last Modified: | 18 Jun 2018 12:32 |
Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap