A vízmegosztás kérdése a nemzetközi kapcsolatok elméletében: Vízügyi konfliktusok és együttműködések Közép-Ázsiában a XXI. század elején = Water Distribution Issues in the Theory of International Relations: Water Conflicts and Cooperation in Central Asia at the Beginning of the 21st Century

Kivonat, rövid leírás

Az értekezés tudományos eredményei pontokba foglalva a következők: - Az értekezés a földrajz, a hidrológia, a hidropolitika, az etnográfia, a nemzetközi jog, a biztonságpolitika és a történelem tudományterületeinek összekapcsolásával, valóban inter- és multidiszciplináris módon vizsgálja a vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatok alakulását. - Az értekezés magyar nyelven foglalja össze a hidropolitikai diskurzus fejlődésének főbb állomásait, amire korábban nem volt példa, sőt, angolul is ritka a részletes, tudományos igényű áttekintés. - Az értekezés maga is jelentős hozzájárulást tesz a hidropolitika teoretizálási folyamatához. Mint a dolgozat elején bemutattam, ez egy jelenleg is zajló folyamat, melynek nagy jelentőségét a gyakorlatban történő események (növekvő vízszűkösség, vízügyi feszültségek és együttműködések változásai) is alátámasztják. - Az értekezés hipotéziseinek bizonyítása révén bizonyítja a konstruktivizmus elméleti keretének hozzáadott értékét a racionalista elméletekkel szemben a vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatok értelmezésében és elemzésében. - Az értekezés megvalósítja a Frédéric Julien [2012] által elméletben felvázolt elképzelést, melyben a koppenhágai iskola biztonságiasítás-elméleti keretének a vízmegosztással összefüggő államközi kapcsolatokra való alkalmazását javasolta. - Az értekezés alkalmazza a hidropolitikai biztonsági komplexumok fogalmát, és felhasználja azt érvelésének megerősítésére. - Az értekezés a biztonságiatlanítás elméleti keretére építi gyakorlati megoldási javaslatát, mely a jövőben konkrét policy-jellegű javaslatok alapját képezheti. - Az értekezés három (Magyarországon egyébként a nemzetközi kapcsolatok vizsgálatában nem túl gyakran alkalmazott) konstruktivista módszer triangulációjára épül, melyet egy esettanulmányon alkalmaz. Ennek révén az így elért három következtetés megerősítheti vagy cáfolhatja egymást, amivel az értekezés egy meggyőző, mégis ritkán használt bizonyítási módszert mutat be. - Az értekezés fejleszti a nemzetközi kapcsolatok elméletének magyar szókincsét, mind a koppenhágai iskola, mind a bemutatott három módszer (etnográfiai módszer, folyamatkövető elemzés, diskurzuselemzés) nyelvezetét illetően.