A deliberáció hatása a kaposvári deliberatív közvélemény-kutatás tapasztalatai = The impact of deliberation experiences of the deliberative polling in Kaposvár

Abstract

Dolgozatom az empirikus szociológia olyan területével foglalkozik, amelyre eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak. Magyarországon a deliberatív közvélemény-kutatásnak nincsen nagy hagyománya, az elmúlt évtizedben alig néhány készült csak. Éppen ezért bízom abban, hogy doktori disszertációm az empirikus társadalomkutatók, a közvélemény-kutatásokat rendszeresen használó elemzők számára hasznos és inspiráló lesz. Elemzésemben részletesen bemutatom a kapcsolódó elméleti kereteket. Történeti és interdiszciplináris áttekintést adok a deliberációról, mint a demokrácia elméletének és gyakorlatának egyik ideális változatáról. A kutatás módszere, s az adatok elemzése megköveteli az interdiszciplinaritást, s nemcsak a szociológia, a politikatudomány, a politikafilozófia, a pszichológia, a szociálpszichológia, hanem a kommunikációelmélet irányába is kitekintést kell tennem, hogy a téma sokrétűségét és komplexitását meg tudjam ragadni és be tudjam mutatni. A deliberáció hatásainak elemzése során a kvantitatív mellett a kvalitatív szempontokra helyezem a hangsúlyt, egy egyedi és újszerű diskurzus minőségét elemző technika bemutatásának segítségével. Az adatok több szempontú összehasonlítást tesznek lehetővé, ugyanazon csoport időbeni változásai, csoportok egymással való összehasonlítása és kontrollcsoport használata teszik megalapozottá az eredményeket. Emellett kvalitatív szempontokat is érvényesítek elemzésemben, szerepeltetek csoportdinamikai változókat a diskurzus minőségi index egy úttörő jellegű alkalmazásával és két kiemelt csoportban a deliberatív diskurzus minősége is vizsgálatra kerül.