Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarokra irányuló jótékonyságban = Solidarity and Power in Voluntary Programs of Hungarian Ethnic Kin Support

Abstract

A Magyarországról a szomszédos országok magyar kisebbségeire irányuló szolidáris viszony többféle szereplőt mozgósít. Az egyik legjelentősebb közülük a magyar állam: az etnikai szolidaritás alapján olyan közpolitikák jönnek létre és valósulnak meg, amelyek túlnyúlnak az állami felelősség klasszikus terepén, az állampolgárok csoportján. (Bárdi 2010). Az etnikai szolidaritás az állam mellett ugyanakkor magánszemélyeket és civil szervezeteket is mozgósít. Részben az állami-közpolitikai apparátussal összefonódva, részben attól függetlenül számos egyén, informális társaság, vagy formális szervezet célul tűzi ki a határon túli magyarok, személyek, vagy közösségek segítését. Az etnikai szolidaritás alulról jövő szerveződései ezek, olyan szereplők szándékai és tettei hozzák létre, akik az állami struktúrától jelentős mértékben függetlenül cselekszenek. A szerveződések támaszkodnak az állami politika által biztosított erőforrásokra, például a finanszírozásban, vagy az etnikai szolidaritás elképzeléseinek, értékrendszerének kidolgozásában. Azokat ugyanakkor szabadabban használhatják a cselekvések tervezése és értelmezése során: ezeknek a civil kezdeményezéseknek a sajátja a bürokratikus, rendszerszerűen működő állami-közpolitikai színtérhez képest, hogy a jót cselekvés megtervezésében és végrehajtásában az egyéni motivációknak, elképzeléseknek, és a személyes interakcióknak nagyobb terepet hagynak. ____ The broadest scope of my PhD research addresses the following questions: How are actual practices, actions of such “doing good” made possible and shaped by national ideologies and discourses? On the other hand, how are national ideologies and discourses, concepts and categories reproduced in the process of such actions of "doing good"?