Államcsődök nyomában = Sovereign defaults

Abstract

Az államoknak nyújtott hitelekre gyakran gondolunk biztonságos befektetésként, felettébb valószerűtlen kimenetelként kezelve az államcsőd lehetőségét. Pedig államcsődök azóta vannak, amióta szuverén államok hitelt vesznek fel, ilyen eseményekre jóval többször és több helyen került sor, mint ahogyan azt gondolnánk – és nem csak Dél-Amerikában, nem csak katonai puccsok után, nem csak idegen devizában, nem csak nagyon magas adósság/GDP arány mellett. Lényegében csupán egy dolgot állíthatunk biztosan: az az állam fog mindig minden adósságszolgálati kötelezettségének eleget tenni, amelyiknek nincsen adóssága. Az értekezés az államcsődöt részben mint pénzügyi-gazdasági jelenséget, részben mint az opciós elmélet egy újabb alkalmazási területét, a tudatos döntési lehetőséget vizsgálja. ____ The dissertation seeks the answer for the following questions: 1. Is there a unique definition for sovereign defaults? If not, what are the possible definitions, and what are the ingredients that all definition has to comprise? 2. What are the types of sovereign defaults? From which aspects it is worth to classify the default events? 3. Why do sovereign states repay their loans, why do not they default? Why the literature could not provide a consensual answer to this fundamental question? 4. What is the relationship between the default risk of nominal and real bonds? If there is a theoretical difference between them, is it reflected in market data?