Cseresznye- és meggytermesztés intenzitásának növelése növekedést szabályozó alanyokkal

Abstract

Az intenzív ültetvények számára alkalmas növekedést mérséklő alanyok hazai adaptációs vizsgálata céljából az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht, 1997 tavaszán összehasonlító alanykísérletet állított be hét külföldi nemesítésű és egy hazai alany bevonásával. Kísérletünkben megtalálhatóak a német ’Weiroot 13’, ’Weiroot 53’, ’Weiroot 72’, ’Weiroot 154’, ’Weiroot 158’, ’GiSelA 5’ és a cseh ’P-HL-A’, valamint a magyar vadcseresznye ’C. 2493’ alanyok. Kontrollként a magyar cseresznye- és meggytermesztésben legnagyobb mértékben használt alanyt a ’Cema’ sajmeggy alanyt használtuk. A nemesfajták közül a ’Germersdorfi 3’, ’Linda’ és ’Katalin’ cseresznyefajtákat és a ’Piramis’ meggyfajtát választottuk. Kutatómunkánk és egyben doktori értekezésem célja a fenti alanyok értékelése és a magyar cseresznye- és meggytermesztés alanyhasználatának bővítése volt. A 2001 és 2005 között végzett adatfelvételezés során nagy hangsúlyt fektettünk a 35 alany-nemes kombináció növekedési tulajdonságainak felmérésére, ezért minden évben megmértük a gyümölcsfák törzsét és a korona kiterjedését. Vizsgáltuk a növekedést mérséklő alanyok sarjképződését és hatásukat a rájuk szemzett nemesfajták koronahabitusára is. A nemesfajták leveleinek víz- és szárazanyag-tartalma valamint egészségi állapota befolyásolja a gyümölcsfák növekedési erélyét illetve alkalmazkodó képességüket a magyar klímaviszonyokhoz, ezért vizsgáltuk mindkét tulajdonságot. Mivel a kísérletünkben vizsgált valamennyi nemesfajta önmeddő, nagy hangsúlyt fektettünk a gyümölcsfák fővirágzási idejének meghatározására, illetve az erre gyakorolt alanyhatás értékelésére. Az érési idő, termésmennyiség valamint a gyümölcsátmérő és gyümölcstömeg felmérése a termesztés eredményessége és a gyümölcs értékesítése szempontjából fontos. Az eredmények alapján modelleztük a különböző alanyú ültetvények intenzitását jellemző potenciális tőszámot és produktivitást. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az alanyokon a nemesfajták növekedése, virágzási ideje, érési ideje, termésmennyisége valamint gyümölcsminősége jelentősen különbözik. A vizsgált alanyok közül magyarországi ökológiai viszonyok között csak jó talajokon, öntözött körülmények mellett a legalább középerős növekedésűeket ajánlhatjuk, mert ezeken a nemesfajták jó gyümölcsminőséggel és megfelelő regenerációs képességgel rendelkeznek, az ültetvények tőszáma pedig 2000-2500 fa/ha között tervezhető. Produktivitásuk és a gyümölcsméret alapján a középerős ’Weiroot 158’ és a ’Weiroot 154’ alanyok bizonyultak a legalkalmasabbnak hazai termesztésre a kísérletben vizsgáltak közül.