Környezeti javak pénzbeli értékelése Magyarországon és Szlovákiában a feltételes választás módszerének alkalmazásával

Kivonat, rövid leírás

A környezetértékelés mintegy ötven éves múltra tekint vissza és az 1970-es évekig tipikus észak-amerikai gyakorlatnak számított. Szükségességének felismerése után megkezdte térhódítását, először Európában, majd fokozatosan a többi kontinens országaiban is. Magyarországon a hasonló típusú kutatások a 90-es évek közepén kezdődtek el, míg Szlovákiában még mindig kezdetlegesnek mondható. Az értékelés történhet pénzbeli és nem pénzbeli formában. Az értekezés kizárólag a pénzbeli értékeléssel foglalkozik. A környezeti javakat is érintő beavatkozások/beruházások értékelésénél általában csak a közvetlen költségeket/hasznokat becsülik, a környezet változásainak értékét viszont nem, így a döntéseket csak a hatások egy szűk területére vonatkozó tényleges adatok mérlegelése alapján hozzák meg, míg a szélesebb értelemben vett társadalmi hatásokat figyelmen kívül hagyják. Az értékelés egyik legfontosabb szerepe éppen abban van, hogy ezen társadalmi hatásokon belül megpróbálja a környezeti javak pozitív gazdasági értékeit is pénzbeli formában kifejezni. Segítségével sokszor könnyebben eldönthető, hogy egy beavatkozás következtében javul-e, avagy sem a társadalom jóléte. A környezeti javak pénzbeli értékelésére számos módszer áll rendelkezésünkre. Kutatásaim során a feltártpreferencia-módszerek csoportjába tartozó feltételes választás módszerét emeltem ki, és azt a Baradla-Domica barlangrendszer értékelésére alkalmaztam. Egyrészt azért választottam a feltételes választás módszerét, mivel Magyarországon az elsők között, addig Szlovákiában az első alkalommal került sor annak alkalmazására. Másrészt, használata a világban az utóbbi csaknem két évtizedben egyre inkább előtérbe került, ugyanakkor tudományos jelentősége és elfogadottsága is egyre növekszik. A Baradla-Domica barlangrendszer közgazdasági értékelését a feltételes választás módszerének alkalmazásával egy lakossági kérdőíves megkérdezés keretein belül hajtottuk végre. A felmérés során összesen 352 (176-176) személyt kérdeztünk meg, elsősorban a barlangrendszer közelében élők, valamint a barlangot látogatók körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. A Baradla-Domica barlangrendszer lakossági értékelésével egyrészt a hazai és nemzetközi pénzbeli értékelési esetek egyedi bővítését hajtottuk végre, ami által lehetőségünk adódott a barlangrendszer (hipotetikus) védelmi-fejlesztési programjával kapcsolatos fizetési hajlandóság, valamint a lakosság általános-, környezeti- és a barlangokkal kapcsolatos attitűdjének nemzetközi összehasonlítására. Másrészt a feltételes választás módszertani szempontból történő alkalmazhatóságát és megbízhatóságát, illetve a lakosságnak a módszerrel és a pénzbeli értékeléssel kapcsolatos megítélését is vizsgáltuk. Az értekezés újszerűsége, valamint kutatásaim legfontosabb következtetései a következőkben foglalható össze: ► A feltételes választás első részletes magyar nyelvű módszertani leírását adja. ► A feltételes választás módszerének alkalmazásával Magyarországon az elsők közötti, Szlovákiában az első lakossági felmérést hajtottuk végre. ► A világban egyedi a tekintetben, hogy még nem alkalmazták barlangrendszer értékelésére, amely ráadásul két ország területén helyezkedik el. ► Mind a magyar, mind pedig a szlovák lakosság nagyon komoly értéket tulajdonít a barlangrendszer védelmének, illetve annak a jövő generációk számára történő megőrzésének. Óvatos becslések alapján is annak összértéke kb. 21,5 Mrd Ft-ot kitevő összegnek felel meg, ezért az azzal kapcsolatos döntések meghozatalánál figyelembe kell venni a lakosság véleményét is. ► A felmérés eredményeinek környezetpolitikai összefüggéseivel kapcsolatban továbbá elmondható, hogy a környezeti ügyekben illetékes döntéshozók képet kaphatnak az értékelés elméleti és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről. ► A barlangrendszerrel kapcsolatos - akár nemzeti, akár regionális jellegű - beruházások, illetve projektek elbírálásánál és/vagy kivitelezésénél mérlegelni kellene a barlangrendszer- intézkedések jellegével kapcsolatban kialakult lakossági prioritási sorrendet is. ► A feltételes választás módszertani szempontból remekül alkalmazható eljárás a lakosság körében mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában. Ugyanakkor mindkét ország lakosságának véleménye nagyon megosztott mind a barlangok, mind pedig az egyéb környezeti javak fizetési hajlandóság alapján történő értékelésével kapcsolatban. Véleményem szerint, a pénzbeli értékelésnek, s azon belül a feltételes választás módszerének – ha nem is mint teljesen tökéletes, de mint nagyon hasznos eszköznek – van jövője e két országban. És azáltal, hogy az a lehető legtöbb hatást próbálja megragadni, megadhatja azt a közös dimenziót, amely megkönnyítheti a környezetpolitika számos területével kapcsolatos döntések meghozatalát is. Ugyanakkor fejlődésének, illetve a döntéshozatalban való elfogadottságának egyik alapfeltétele további szélesebb látókörben elvégzett kutatások végrehajtása, illetve azok eredményeinek az összehangolása.