Értékek az internetes hálózati kommunikációban

Kivonat, rövid leírás

A dissszertáció az internetes ismertségi hálózatok keretén belül működő un. tematikus fórumokon zajló interakció és az interakciókban résztvevők üzeneteiben tükröződő emberi értékeket vizsgálja. Az elemzés tárgyát a fórumok kommunikáció szociológiai sajátosságai valamint az online párbeszédekben résztvevők kommunikációs magatartása képezi. A munka kiinduló kérdései a következők voltak: Vajon a fórumokon zajló érintkezések elősegíthetik-e a különböző társadalmi csoportok közötti kommunikációs kapcsolatok létrejöttét és megerősítését? Előmozdíthatják - e azt, hogy a különböző csoportok tagjai megmutassák a számunkra fontos értékeket és megismerjék másokét? Azaz zajlik-e a fórumokon értékközvetítés, és ha igen, akkor annak milyen sajátosságai vannak? Mely értékek jelennek meg és milyen tényezők állnak az egyes értékek megjelenítésének hátterében? A vizsgált kommunikációs pályák a meghatározott témák megvitatására szolgáló internetes vitacsoportok (discussion groups) egyik típusát, a hírcsoportokat (newsgroups) képviselik. Fő jellemzőjük, hogy a részvétel feltétele egy bizonyos internetes hálózathoz való formális csatlakozás. Az elméletet megalapozó és az elméletet tesztelő vizsgálatok terepét egy – mára széles körben ismert hazai ismertségi hálózat tematikus fórumai alkotják, mégpedig olyan fórumok, melyeket a hálózat tagjai közül bárki létrehozhat és látogathat. A 2004 tavaszán végzett, elméletet megalapozó kvalitatív terepkutatás tapasztalatai alapján a vizsgált fórumok specifikus, kommunikáció-szociológiai megkülönböztetést igénylő kommunikációs jelenségkört, hálózati báziskommunikációs pályákat képviselnek. A hálózati báziskommunikáció megkülönböztető jegyei az alábbiak: (1) A részvételi kör kollektív szelekció útján verbuválódik (2) A közlők és befogadók kiléte (részlegesen, azaz az ismertségi hálózatok regisztrációs feltételeinek megfelelő információk alapján) kontrollálható. (3) A fórumok témakonstrukcióit a felhasználók közlési-illetve befogadási igénye és aktivitása határozza meg. (4) A kommunikációs kontroll nem az üzenetek tartalmára, hanem az üzenetformálás módjára (hangvételére, stílusára) irányul. A hálózati báziskommunikáció szociológiai jelentősége abban áll, hogy a közvetlen személyközi kapcsolatok kiépítésénél jóval egyszerűbb és kézenfekvőbb módon, a strukturális korlátok hatásait tompító környezetben teszi lehetővé a kommunikációs kapcsolatok kialakítását, a kommunikációs átjárást a legkülönbözőbb társadalmi csoportok között. A fórumok emberi értékeket közvetítő szerepének felvezetésére Rogers és Kincaid konvergencia modellje szolgál, melyben a kommunikáció egy interaktív – a közlői és befogadói szerepek állandó felcserélődésével zajló – folyamat, fő funkciója a résztvevők közötti megértés, és értelmezés kialakítása. E tézis jól illeszkedik a hálózati báziskommunikációnak a terepkutatás során azonosított sajátosságaihoz: a fórumokon érvényesül az interaktivitás, a szerepelvárások és szerepegyeztetések jelentősége jóval csekélyebb, a státuszkülönbségek közvetítésének és észlelésének lehetőségei is jóval szűkösebbek, mint a közvetlen személyközi kommunikációban. A résztvevők mind a témák felvetésében mind a véleményük kinyilvánításában is egyenrangú felekként vesznek részt. Az értékközvetítés koncepciója szerint a hálózati báziskommunikációs pályák alkalmasak a legkülönbözőbb dolgokról való információk és vélemények megosztására és a közös értelmezések egyik kognitív és tárgyiasult szegmensének, az értékeknek a közvetítésére is. Minél inkább heterogén a résztvevői körük, annál kedvezőbb feltételeket biztosítanak egyrészt ahhoz, hogy az egymástól (szocio-kulturális értelemben) távoli személyek észlelhessék és megvitathassák a számukra fontos illetve elvetendő értékeket, másrészt ahhoz is, hogy közös értékeken nyugvó „kötés-jellegű” társadalmi tőkét gyarapító kapcsolatok alakulhassanak ki közöttük. Ilyen értelemben a hálózati báziskommunikáció értékközvetítő kapacitása a mindenkori aktív résztvevői kör összetételének függvénye. Az elméletet tesztelő empirikus vizsgálat céljaira a disszertáció keretében 2004. szeptember 1. és december 15. között adatfelvétel készült. A kialakított adatbázis tartalmazza a résztvevők szocio-demográfiai jellemzőit (nem, kor iskolai végzettség és lakóhely), a közlések (másodpercre pontos) időpontját, megjelenésük helyét (a vizsgált negyven fórum közül melyikben szerepel) valamint a fórumokon elhelyezett üzenetek értéktartalmának megfelelő változókat (utóbbiakat tartalomelemzés útján azonosítva) Schwartz értéktípusokat mérő Portrait Values Questionnaire skálája szerint. Az eredmények azt mutatják, hogy a tematikus fórumok kedveznek a kommunikációs hidak kiépülésének, a báziskommunikációban résztvevők köre (a vizsgált jellemzők szerint) heterogén. A csoportok közötti kommunikációs átjárást igazolja, hogy egyrészt a fórumok túlnyomó többségében kommunikációs kapcsolatba kerülnek egymással a különböző társadalmi-demográfiai jellemzőkkel rendelkező résztvevők, másrészt a legnagyobb részvevői számmal működő fórumokon sem mutatkozik az üzenetváltások időbeni folyamatában a vizsgált társadalmi-demográfiai különbségekhez köthető elkülönülés, fragmentálódás. Lényeges fejlemény, hogy a fórumok részvételi összetétele, hídképzési potenciálja nem mutat összefüggést azok témájával. A fórumozókat összességében nem jellemezi az értékmegjelenítő magatartás, az értékközvetítés . A fórumok globális üzenetforgalmában az értékközvetítő üzenetek aránya alig hét százalékot tesz ki. Így a hálózati báziskommunikációs pályák értékközvetítő funkciója ugyan nem kizárható, az eredmények alapján azt nem tekinthetjük a báziskommunikációs pályák kitüntetett sajátosságának. A híd jellegű kapcsolódások értékvonatkozásit illetően az eredmények nem igazolják azt, hogy a társadalmi-demográfiai háttér szerint egymástól (viszonylag) távoli internethasználók közötti kapcsolatok alkalmasak volnának a „kötés-jellegű” társadalmi tőke megalapozásra illetve megerősítésére. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a fórumokon megfigyelt értékközvetítés – függetlenül a fórumok témáitól – sajátos értékrangsort tükröz, a „jóindulat”, a „segítőkészség” és a „mások általi elismertség” értékeinek előtérbe helyezésével. Az egyéni értékmegjelenítés vizsgálata azt mutatta, hogy a férfiakhoz és a fővárosiakhoz képest szignifikánsan gyakoribb értékmegjelenítés jellemzi a nők és vidékiek hozzászólásait. Egy további különbség az ismertségi hálózati tagság státusza szerint mutatkozik: a később csatlakozók körében a teljesítményelvet közvetítő pragmatikus értékek jóval többször fordulnak elő, mint az újítók és korai adaptálók csoportjait képviselő törzstagság hozzászólásaiban.