Közösségi részvétel a területi tervezésben

Kivonat, rövid leírás

A táj az ember és a természet kölcsönhatásából létrejövő komplex területi egység. Dolgozatommal a Mőcsényi-féle, integrált tájszemlélet erősítését igyekszem szolgálni úgy, hogy a tájalakító tényezők közül a hangsúlyt ezúttal az „ember”-re és kapcsolati hálóira helyezem. Kutatásom célja, hogy a nemzetközi és a hazai tapasztalatokat összevetve definiáljam az új tervezői lehetőségeket és feladatokat, meghatározzam a közösségi részvételen alapuló tervezés (KRAT) tájhoz és területiséghez kapcsolódó sajátságait illetve kulcsterületeit. Kutatásaim tervezéselméleti és tervezésmódszertani jellegűek, ezért konkrét területhez nem köthetők. A kutatási anyag és módszer alapjait a nemzetközi irodalom és a hazai gyakorlati tapasztalatok képezik, de szükségesnek tartottam egy konkrét helyszínhez kötött esettanulmánnyal a részvétel gyakorlati megvalósulását elemezni. A téma sajátságából fakadóan a területiség fogalmát egy viszonyrendszerként alkalmazom (territorialitás), így a vizsgálat tárgyát az ember és csoportosulásai, illetve a területtel való kapcsolatai állnak. A kutatást hét lépcsőben végeztem el. A kutatás egyes fázisaiba tájépítész hallgatókat is bevontam, így részvétel során a bevont szereplők így egyben alanyai és résztvevői a kutatási folyamatnak. Első lépésként áttekintettem a témához köthető szakirodalmi forrásokat. Második lépésként a szekunder kutatások másik, speciálisabb részét az esettanulmányok elemzését végeztem el, 150 esetet vetettem össze. Harmadik lépésként az eseteket táblázatos formában rendszereztem, és egy tipológia készítésével létrehoztam az általános, kategorikus megállapítások alapját. Negyedik lépésként interjúkat készítettem hazai gyakorló szakemberekkel, mivel a néhány éves kutatás nem tette lehetővé jelentős mennyiségű gyakorlati tapasztalat felhalmozását. Ötödik lépésként a megszerzett módszertani ismeretek és a megismert hazai sajátságok alapján egy modellkísérletben alkalmaztam 11-féle részvételi módszert. A két éves folyamatot (a lehetőségekhez mérten) koordináltam, és rendszeresen elemeztem. Hatodik lépésként kutatásaim és tapasztalataim alapján összegeztem a részvételi tervezés sajátságait, hazai alkalmazásának lehetőségeit, és javaslatot tettem az alkalmazás főbb területeire, körvonalaztam a szükséges teendőket a jobb hasznosulás érdekében. Hetedik lépésként segédanyagokat készítettem a részvételi tervezés megkönnyítése, a hibák elkerülése érdekében: körvonalaztam és elemeztem a lehetséges tervezői szerepeket és egy, a tervezési folyamat ellenőrzését segítő listarendszert dolgoztam ki. Kutatási eredményként rámutattam az 1970-es években kidolgozott részvételi tervezési elméletnek a XXI. században jelentkező, területi tervezésre vonatkozó új kihívásaira. Feltártam a KRAT magyarországi helyzetének specifikumait, nehézségeit, valamint a szakterület ezirányú fejlesztésének feladatait. Kidolgoztam a KRAT tájépítészeti szempontokhoz illeszkedő, 12 szempontú tipológiáját. Körvonalaztam és tipizáltam a KRAT céljait, kijelöltem legjellemzőbb beavatkozási területeit. Meghatároztam a KRAT folyamatának legfontosabb szempontjait. A modellkísérleten keresztül rávilágítottam a részvétel gyakorlatának hiányosságaira és nehézségeire. Meghatároztam a tájépítészeti tervezés folyamatában betöltött lehetséges tervezői szerepeket, egy részvételi alapú szempontrendszer alapján 8 tervezői szerepkategóriát különböztettem meg. Összeállítottam egy részvételi tervezést segítő ellenőrző listát, amelyet Hatékony Részvétel Mutatónak (HaRM) neveztem el. Elemeinek kidolgozásához az interjúk, a hazai tervezési folyamatok tapasztalatai és saját esettanulmányom szolgáltak segítségül, ezek alapján ötféle, a tájépítészeti tervezéshez köthető ellenőrzési szempontot határoztam meg.