Fenntartható mobilitás Budapest agglomerációjában

Kivonat, rövid leírás

A mobilitás folytonosan változik. A legtöbb előrebecslés az egyéni közlekedés további növekedését jósolja, hivatkozva a mobilitási igények emelkedésére, a személygépkocsik csökkenő fajlagos üzemanyag-fogyasztására, károsanyag-kibocsátására, az intelligens közlekedési rendszerek fejlődésére, a közlekedési létesítmények újszerű tervezésére. Pedig a mobilitási igények csökkenthetőek, részben magának a mobilitásnak a menedzselésével, részben a környezettudatosság növelésével, illetve olyan forgalomszabályozási módszerek bevezetésével, amelyek együtt járnak az autóhasználat csökkenésével. A dolgozat, a világban lezajlott hasonló folyamatok, a több évtized alatt kialakult, majd az utóbbi másfél évtizedben felgyorsult szuburbanizálódás eredményeképp létrejött városszerkezet jellemzőinek bemutatása után, a felvázolt szerkezetből adódó sajátos mobilitási igényeket igyekszik feltárni. Megvizsgálja, hogy a keletkező mobilitási igények milyen mértékben és milyen módon elégíthetők ki a fenntarthatóság környezeti szempontjainak figyelembevételével. A szuburbiák létrejötte, a korábban kialakult agglomerációs települések lélekszámának gyors és nagy mértékű növekedése számos megoldásra váró társadalmi, gazdasági, környezeti stb. problémát vet fel. Ezek közül a dolgozat a fenntartható mobilitás környezeti aspektusaira fókuszál. Arra keresi a választ, hogy a kialakult viszonyok között,a mobilitási menedzsment eszközeivel mi módon oldhatók fel azok az ellentmondások, amelyek az agglomerációban élők által támasztott mobilitási igények és azok környezeti konzekvenciái között feszülnek.