Vesszőpusztulást okozó málnakártevők környezetkímélő populáció-szabályozása

Abstract

Magyarország kedvező környezeti adottságai megteremtik a lehetőséget a kiváló minőségű málna gyümölcs előállítására. A korszerű termesztésnek azonban alapvető feltétele a megfelelő szakismeret és a különböző technológiai elemek folyamatos fejlesztése. Ennek részeként munkám során célul tűztem ki a málna integrált védelmében felhasználható azon módszerek és eljárások kutatását, melyek beilleszthetők a kultúra két, fontos kártevője, a málnavessző-szúnyog [Resseliella theobaldi (Barnes)] és a málna-karcsúdíszbogár [Agrilus cuprescens (Ménétriés)] populációinak hatékony szabályozását megvalósító rendszerbe. 2003 és 2007 között felvételezéseket végeztem több magyarországi málnaültetvényben, hogy feltérképezzem azokat a parazitoid fajokat, melyek képesek az említett vesszőkártevők népességének korlátozására. Emellett szakirodalmi adatok feldolgozásával és specialisták segítségével feltártam a málnavessző-szúnyog és a málna-karcsúdíszbogár potenciális parazitoidjainak körét. Kimutattam, hogy hazánkban előbbi kártevő esetén az Aprostocetus epicharmus (Walker), míg utóbbinál a Tetrastichus heeringi Delucchi fajnak van kiemelt jelentősége. Megállapítottam továbbá, hogy mindkét hasznos rovar a gazdaszervezetnél később rajzik, így lehetőség nyílik parazitoidkímélő növényvédelmi technológia megvalósítására. A málnavessző-szúnyog elleni célzott védekezéshez nélkülözhetetlen a kártevő pontos rajzásdinamikájának ismerete. Táblaszinten kivitelezhető rajzásmegfigyelést tesz lehetővé a Nagy-Britanniában kifejlesztett, és Magyarországon elsőként kísérleteimben tesztelt szexferomoncsapda. A fogási eredmények alapján megállapítható, hogy hazánkban a málnavessző-szúnyognak legalább három nemzedéke képes kifejlődni. Az első és második generáció éles elkülönülése, valamint a málna fenológiai állapota miatt szükség esetén a tavaszi időszakban javasolható a rovarölő szeres kezelések elvégzése a kártevő ellen, azonban hangsúlyozandó, hogy magyarországi körülmények között a kémiai védekezés a málnavessző-szúnyog ellen általában nem indokolt. A kedvező termőhely megválasztásán túlmenően a málnavessző-szúnyoggal szemben megfelelő ellenállóságot mutató fajták használatával is fejleszthető a málna integrált védelme. Megállapítottam, hogy a kártevővel szemben a Fertődi zamatos és a Tulameen hasonlóan jó ellenállósággal rendelkezik, melynek kérgük kismértékű leválása lehet az egyik magyarázata. A málnavessző-szúnyoggal szembeni védekezési módszerek fejlesztésének új irányvonalát jelenthetik a tápnövényválasztás hátterét vizsgáló kísérletek is, mely kutatási irányon elindulva pedig sikeresen meghatároztam a málnasarj aromaspektrumát.