A női nadrágviselet sajtóreprezentációja a Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap és Pesti Napló cikkeiben 1896 és 1914 között

Kivonat, rövid leírás

Az értekezés a kommunikációtudomány, a szociológia és a történettudomány metszetében fekszik. A női nadrágviselet témája itthon szinte egyáltalán nem tárgyalt, nemzetközi szinten is kevésbé kutatott, Christine Bard (2010) szentelt egy kötetet a témának. A kutatás célja, hogy ezt a területet kiegészítse. A disszertáció 1896 és 1914 között vizsgálja a női nadrágviseletet a politikai napilapokban megjelenő cikkekben. A kutatás korpuszát a Budapesti Hírlap, a Pesti Hírlap és a Pesti Napló írásai adják, mindösszesen 405 darab cikk. A kutatáshoz használt cikkek az Arcanum adatbázisából származnak, ahol öt hónap kivételével a teljes anyag elérhető. A kutatás módszertana tartalomelemzés (Krippendorff, 1995). Az elemzés NVivo elemzőszoftver segítségével zajlott le, az alábbi funkciók igénybevételével: Text Search, Matrix Coding Query, Crosstab Query, Group Query és Cluster Analyses. A vizsgálat során attitűdök megállapítására került sor, az objektivitás kívánalma okán, társkódolók segítették a munkát egy meghatározott útmutató szerint. A társkódolók munkája során a koefficiens 0,8 eredményt adott, amely megbízható kategóriának minősül (Brouwer és mtársai, 1969). A kutatás két lábazaton áll, egyfelől vizsgálja a női emancipáció különböző színtereit a női nadrágviselet szempontjából, másrészt a különböző deviancia kategóriákat (Rosta, 2007) is azonosítja. A két irány metszeteként jelentkezik a morális pánik kérdése. Az értekezés elemzi a morális pánik médiamegjelenését is. Ebben a Cohen (2000) által megállapított médiakritériumokat tartja szem előtt: a túlzást és torzítást, az előrejelzéseket és a szimbolizmust. Az elemzés során az alábbi kategóriák kerültek kialakításra: sport, országok/népcsoportok, egészség, történelem, terek, divat, előadóművészetek, munkavégzés, szavazati jog, egyesületek és devianciák. A sport kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: kerékpár, vívás, küzdősportok, téli sportok, torna, lovaglás, repülés, evezés, gyaloglás, autózás, tenisz, úszás, futball. Az országok/népcsoportok kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: Franciaország, Anglia, Németország, Egyesült Államok, Ausztria, Olaszország, Dánia, Belgium, Hollandia, Orosz Birodalom, Csehország, Svájc, Mexikó, Spanyolország, Norvégia, Svédország, Balkán, Kína, Japán, Korea, India, Eszkimók, Afrika, Oszmán Birodalom, Arábia, Görögország. Az egészség kategórián belül nem került kialakításra alkategória. A történelem kategórián belül nem került kialakításra alkategória. A terek kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: utca, park, derby, hajó, kávéház, kaszinó. A divat kategórián belül nem került kialakításra alkategória. Az előadóművészetek kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: színház, balett. A munkavégzésen belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: szellemi munka, fizikai munka. A szavazati jog kategórián belül nem került kialakításra alkategória. Az egyesületek kategórián belül nem került kialakításra alkategória. A deviancia kategórián belül az alábbi alkategóriák kerültek kialakításra: alkoholizmus, öngyilkosság, mentális betegségek, kábítószer fogyasztás, bűnözés, szexuális devianciák, vallási devianciák. A morális pánik esetén az előrejelzéseken belül a kutatás vizsgálta az agresszivitást, a cikkek bizonyos fokú ismételgetését és az egyének egyesszámú és többes számú megjelenítését. Az előrejelzéseken belül a hivatalos személyek mellett egy másik önálló kategória került kialakításra, a távoli jövő. A szimbolizmus tekintetében a kutatás Kapitány és Kapitány (2014) által meghatározottakra támaszkodott a vizsgálat. Cohen (2000) médiakritériumai mellett a kutatás vizsgálja a morális pánik lázgörbéjét is (Kitzinger, 2000). A kutatás során az egyes kategóriákhoz a NVivo elemzőszoftverben kulcsszavas kódok készültek. A cikkek ismételgetésének megállapításához a kutatás Sørensen-Dice koefficienst használt. A morális pánik lázgörbéjét interkvartilis terjedelem igazolta. Az eredmények az alábbiakat mutatják. (1) A kutatás bebizonyította, hogy a női nadrágviselet kérdése a századfordulón nemcsak a munka vagy a sport területén jelent meg (Bard, 2010), hanem olyan más emancipációt érintő területen is, mint az oktatás (összes cikk esetében 7%) vagy a szavazati jog (összes cikk esetében 11%). (2) Emellett a deviancia (összes cikk esetében 15%) tekintetében nemcsak a szexuális devianciák (kategórián belül 29%) emelkedtek ki (Bard, 2010), hanem a bűnözés is (kategórián belül 31%). (3) A kutatás továbbá bizonyította a sajtóban fellépő morális pánikot, a Cohen (2000) által lefektetett kritériumok igazolásával. A cikkekben összesen 22 cikkben jelent meg agresszivitás ábrázolás (összes cikk esetében 5%), 874 esetben többes szám (531 esetben egyesszám), a Sørensen-Dice koefficiens vizsgálata pedig magas egyezést mutatott a cikkek ismételgetésének vizsgálatakor. Az előrejelzés tekintetében hivatalos személynél 46 cikk, a távoli jövőnél 44 cikk jelent meg. A szimbolizmus tekintetében a cikkek a nadrágot az egyenlőségért folytatott küzdelemmel, a hatalommal, a szabadsággal és a férfiassággal azonosítják. Az interkvartilis terjedelem vizsgálat azt mutatta, hogy a női nadrágviseletről szóló cikkek valóban lázgörbét mutatnak, a 1911-es év kiugró értéknek minősül.