A szabadkereskedelmi egyezmények játékelméleti oligopólium modellezése

Kivonat, rövid leírás

A szakirodalom rendkívül széleskörű kereskedelem-liberalizációval kapcsolatos hatásvizsgálatot végez és ismertet. A mikroszintű elméletek főként a fogyasztói hasznosságra, a termék- és termelési tényezőárakra, illetve a vállalati kibocsátásra, határköltségre, határhaszonra és profitra gyakorolt hatásokat vizsgálják különböző változók függvényében. A makrogazdasági tényezőket vizsgáló megközelítések jellemzően a kereskedelemre, a növekedésre, a fogyasztásra és az állami beruhá zásra gyakorolt következményeket tárják fel. Az előbbiek komplementereként, az oligopólium modellek gazdaságokra való kiterjesztésével egy új, újszerű nézőpontot mutat be az értekezés oly módon, hogy megvalósítja: o a mikroökonómia elmélet nemzetközi kereskedelembe való átemelését; o az újonnan, újszerűen létrehozott „kereskedelmi modell” kereskedelemelméleti modellek közé illesztését. Az ún. kereskedelmi modell pontosan ismerteti a döntési szekvenciákat és azt is, hogy miként lehet két országot/országcsoportot beilleszteni a vállalatok helyére oly módon, hogy módosításokat végez az eredeti, Cournot-modell alapbeállításain. Újszerű eredményként fogalmazható meg az is, hogy az értekezés a vállalatok pénzügyi eredményeire vonatkozó fogalmakat megfelelteti a nemzetközi kereskedelemhez kapcsolódó definícióknak, így értelmezhetővé válik többek között a vámszint, vagy az exportból származó bevétel, illetve a költségek. A modell további eredményei: o megvizsgálható, hogy a gazdaságok milyen szerepeket töltenek be a kereskedelmi interakciók során; o feltárható ceteris paribus adott export- és vámszintek melletti hasznok mértéke, emellett a kereskedelmi szereplők minden egyes kibocsátási szintjéhez tartozó nyereség ének a kimutatására is van mód; o modellezhető a teljes döntési folyamat; o meghatározhatóak a játék nyertesei és vesztesei; o összehasonlíthatóak az eredeti állapothoz képesti elmozdulás irányának a lehetőségeit oly módon, hogy: ▪ változtathatóak a stratégiák és ezzel a szereplők pozíciója is módosulhat, ▪ változtathatóak az egyes inputok is a nagyobb nyereség-keresés érdekében, ezek által megtudható, hogy például az exportmennyiség, az exportár, vagy a vámok megváltozása milyen hatással van a szereplőkre és ebből kifolyólag a kereskedelem mértékére; o látható, hogy milyen keretek között hozhat nyereséget egy kereskedelmi egyezmény megkötése; hiszen felmérhető, hogy milyen arányú vámcsökkentés szükséges ahhoz, hogy minden szereplő kölcsönös előnyökhöz juthasson; egyúttal megfigyelhető, hogy mely szinteknél válik károssá a restrikciók alkalmazása; o következtetések vonhatók le a megfigyelt reakciókból, amik felhasználhatóak később kialakult kereskedelmi helyzeteteknek a kezelésére; o mindezek következtében megfogalmazhatóak olyan általános feltevések, melyek segítenek a kereskedelmi szituációknak a megértésében, az ilyen tárgyú konfliktushelyzeteknek a feloldásában, ezáltal a vélhetőleg legmagasabb nyereséget teremtő stratégiáknak a kiválasztásában. Megjegyzendő, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények esetén minden esetben számít a profit nagysága, ezért az egyes kibocsátási szintekhez rendelt profitok kiemelt jelentőséget kapnak. Az értekezés legfőbb hasznának az tekinthető, hogy egy alkalmazott közgazdasági feltevést kíván igazolni (ti. a nemzetközi kereskedelmi egyezmények elemzése egy újszerűen létrehozott kereskedelmi modellel), és ezáltal egy széleskörű elméleti szintézisen alapulva magának a kereskedelemelméletnek az új, újszerű megközelítését kívánja átadni.