A fenntarthatóság vagyoni szemlélete és empirikus vizsgálata

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció a vagyoni szemléletű fenntarthatóság közgazdasági elmélettel alátámasztott, világbanki adatok felhasználásával végzett empirikus kutatását ismerteti. A regressziós vizsgálatok annak a bemutatását célozzák, hogy a vagyon, ami generációkon átívelően a javak és hasznok forrása, a gazdasági növekedés kilátásainak elemzése vonatkozásában GDP-t kiegészítő fenntarthatósági mutató. A vonatkozó elmélet szerint az átfogó vagyon (comprehensive wealth), a termelt, humán és természeti tőke összessége, a generációkon átívelő jólléttel, mint, definíciószerűen, a gazdasági fejlődés céljával, együtt változik, ezért a vagyon-változás jelzi, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer adott időszakban fenntarthatóan működött-e, vagy sem. A Világbank adatai szerint az 1995-2018 időszakban a világ országainak 14%-a nem felelt meg a gyenge fenntarthatóság kritériumának, 58% pedig az erős fenntarthatósági kritériumát nem teljesítette. Ez utóbbi szerint a megújuló természeti tőke nem csökkenhet. Ebben a kontextusban, a disszertációban megfogalmazott fő kutatási kérdés a megújuló természeti tőke változásának jövedelemtermelésre gyakorolt hatására irányul. A kutatás szerkezete négy kérdést (A-D) és nyolc hipotézist (H1-H8) tartalmazott, amelyek vizsgálata két regressziós modell elemzésével történt: (1) a természeti tőkével, mint termelési tényezővel kibővített termelési függvény és (2) a megtakarítás-jövedelem összefüggés. A regressziós modellekben a GDP és két fenntarthatósági jövedelmi mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) és a módosított nettó nemzeti megtakarítás (Adjusted Net National Income, ANNI) szerepelt, mint eredmény változó, ezek regressziós együtthatóinak összehasonlító vizsgálatában. Minthogy a GNI és az ANNI struktúrájában megjelennek bizonyos fenntarthatósági tényezők, a vizsgálat annak a bemutatását célozta, hogy hogyan és milyen információk nyerhetők a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával, összehasonlításképpen a GDP-vel. A termelési függvény modellben, más változók mellett magyarázó változóként a megújuló természeti tőke is szerepelt. A vizsgálat a megújuló természeti tőke vagyon képződése és a jövedelem termelés közötti oksági összefüggést a GNI és az ANNI esetében megerősítette, a GDP esetében nem erősítette meg. Ez az eredmény demonstrálja, hogy a fenntarthatósági mutatók alkalmazásával GDP-t kiegészítő információk nyerhetők. A magtakarítások-jövedelem összefüggésre vonatkozó vizsgálat azonban ezt az addicionalitást explicit módon nem erősítette meg, mert a GDP és a fenntarthatósági jövedelmi mutatók alkalmazásával a megújuló természeti tőke változásának hatásában jelentkező különbség nem volt kimutatható. 4 A kutatás eredményeinek értelmezése tekintetében számos korlátozást kell figyelembe venni, amelyek adat-módszertani, mintavételi, regressziós modell specifikációs okokra vezethetők vissza, továbbá kérdéses, hogy a modellekben hogyan kellene figyelembe venni a természeti tőke változásának késleltetett hatását a jövedelemtermelésre. A kutatás eredményeinek újdonsága jelenti annak az empirikus bemutatása, hogy a fenntarthatóság vagyoni szemlélete, valamint a fenntarthatósági mutatók használata alkalmas GDP-t kiegészítő alternatív megközelítés lehet a társadalmi-gazdasági rendszer hosszútávú működésének a megítéléséhez. A kutatás bemutatta, hogy a vagyoni szemlélet hogyan egészítheti ki a gazdasági növekedés és fejlődés hagyományosan GDP fókuszú diskurzusát. A kutatási eredmények várhatóan hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni szemlélet teret nyerjen a fenntarthatóságot érintő politikai és közbeszédben.