A globális értékláncok hálózatelméleti vizsgálata = Network Analysis Of Global Value Chains

Kivonat, rövid leírás

Mikor 2020 februárjában a kínai kormány csupán egy tartományt zárt le, akkor a világkereskedelmi rendszer kártyavárként omlott össze. Ekkor világosság vált, hogy az országok, ágazatok és vállalatok közvetve és közvetlenül a korábban gondoltnál is erősebben, több szálon kötődnek egymáshoz, aminek eredménye egy interdependens világgazdasági rendszer, amelyben a kötőszövetet a globális értékláncok (GVC) adják. Az elmúlt évtizedekben vállalatok és így közvetve az országok termelési hálózatokba való szerveződése átrajzolta a függőségi viszonyokat, és mára már nem állíthatjuk, hogy a függés iránya egyértelműen a kisebb országból a nagyobb felé mutat. Egy ilyen konstellációban központi kérdéssé vált, hogy milyen kapcsolatrendszere van a hazai vállalatoknak, ágazatoknak, milyen szerepet töltenek be a beszállítói hálózatban, milyen fejlődési utat jártak be, és merre haladnak. A globális értékláncok kutatását két dolog nehezíti meg rendkívüli módon. Az egyik, hogy az elmélete nem letisztult, továbbá az újabb kutatások rámutatnak a GVC-be való integráció hátrányaira, és az uralkodó elméletek hiányosságaira is. A másik, hogy a hivatalos statisztika nem tud lépést tartani a globalizáció fejlődésével, elsősorban a tulajdonosi viszonyok tisztázatlansága miatt. Ez utóbbi olyannyira komoly lemaradást okozott a globalizáció statisztikai számbavétele során, hogy a makrogazdasági indikátorokban (GDP, GNI stb.) is számottevő torzítások léphetnek fel. A hozzáadott érték kereskedelem beemelése a nemzetközi munkamegosztási vizsgálatokba mérföldkő volt a 2010-es években, ekkor készültek el az első multiregionális input-output (IO) táblák is, amelyek lehetővé tették a GVC matematikai közgazdasági és statisztikai eszközökkel való leírását. Az IO adatok egyik sajátossága, hogy gráfelméleti eszközökkel is elemezhetők, a standard hálózatelméleti módszertan azonban erre csak korlátozottan alkalmas. A dolgozat elsődleges célja, hogy összekapcsolja a GVC IO adatokat a hálózatelméleti módszertannal, és ehhez a szükséges módosításokat a gráfelméleti eszköztáron megtegye. A módszerek segítségével fel kívánja tárni Magyarország és a szűken vett régió értékláncát, különös tekintettel a pozíciókra, azok időbeli változására. A disszertáció két teljesen saját fejlesztésű, továbbá egy továbbfejlesztett modellt tartalmaz, amelyek korábban nem voltak megtalálhatók a szakirodalomban. Első alkalommal nyílt lehetőség Magyarország elhelyezésére a globális értékláncok hálózatában úgy, hogy a gráf ritkítása során az algoritmus figyelembe veszi a fókuszpontban lévő ország kapcsolatrendszerét. Követhető vált továbbá a direkt és indirekt hozzáadott értékek útvonala a világon több közvetítőn keresztül is. A dolgozat legfontosabb tudományos eredményei összefoglalóan: • A transznacionális vállalatok nemzetközi beszállításainak statisztikai számbavétele jelentős torzításokat okozhat a makrogazdasági statisztikai mutatókban. A vállalatok nem megfelelő lehatározása, illetve az elmúlt évtizedekben kialakult új kereskedelmi formák miatt a GDP-ben is torzítások jelentkezhetnek, amelyeket csillapítani lehetséges olyan modern technológiák alkalmazásával, amelyek megbízhatóan összekapcsolják a termelési, a kereskedelmi és a felhasználási szakstatisztikákat (például blockchain). • A globális értékláncok ezért aggregált formájukban nagyon nehezen értékelhetők, regionális és ágazati kibontást szükséges végezni a pontosabb kép kialakításához. A hagyományos szegmentációs eljárások itt azonban csak erősen korlátozottan alkalmazhatók, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra, amelyben megoldást ajánl a problémákra. Az eljárás alapjai hasonlítanak a véletlen gráfok növesztési algoritmusaihoz. • A kibontott értékláncokban áramló hozzáadott érték folyamok becslését nehezíti, hogy a hálózatoknak nincs forráspontja. Egy speciális módszertan segítségével lehetőség nyílt egy tetszőlegesen kijelölt ágazat vagy ország által előállított hozzáadott érték folyam útjának feltárására. • Az értékláncok más megközelítésű feltárását adhatja egy szekvenciaalapú megközelítés. Ez egyes termékcsoportokban képes feltárni a beszállítások sorrendjét, ami elengedhetetlen a hálózat dinamikájának vizsgálatához. • A magyar vállalatok a globális értékláncokban közvetett és közvetlen módon is megjelenhetnek, ez utóbbi elsősorban olyan vállalatokra jellemző, amelyek nem tudtak önálló exportpiacot kiépíteni maguknak. Ennek közvetlen vizsgálata a jelenleg elérhető ágazati kapcsolatok mérlege alapján nem lehetséges, ezért egy olyan módszer került kidolgozásra a tervezetben, amely megteremti az összeköttetést a magyar input-output táblák, valamint a vállalatsoros társasági adóbevallás között.