Az áfacsalás alakulása Magyarországon 2006 és 2016 között

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakult az áfacsalás a 2006 és 2016 közötti időszakban Magyarországon. Az áfacsalás nagyságára nem készül rendszeresen, azonos módszertannal végzett becslés, holott időbeli alakulása fontos információt tükrözne. Egyrészt az áfacsalás miatt a megfigyelt gazdasági teljesítmény nem a valós és teljes képet mutatja, másrészt a gazdaságpolitika hatásai ennek ismerete nélkül nehezen becsülhetők, végül az áfacsalás megfelelően részletes becslése a nemzeti számla aggregátumai számára elengedhetetlen inputként szolgál. Az áfa csalás alakulását a személyes tulajdonságokon túl a társadalom egészét átszövő intézmény és normarendszer, bizalom és a kormányzat magatartása határozza meg. Az egyén döntése a szubjektív tényezők hatására nem determinisztikus, a csalás az egyes szituációktól függ, számos esetben nem racionális és következetes. A tényezők hatásmechanizmusa nehezen modellezhető. A befolyásoló tényezők közül a normák, a kulturális hatások és a bizalom rövid távon nehezen megváltoztathatók, valamint ezek a faktorok egyéb szabálykerülő magatartásokkal összefüggenek. Ezért ezek áttekintése, gazdaságtörténeti vizsgálata nélkülözhetetlen az áfacsalás megértéséhez. Az áfacsalás rendkívül összetett jelenség, becslése nagy szakmai kihívást jelent. A becsléséhez rendelkezésre álló aggregátumokat, különböző eltéréseket felhasználó top-down vagy input-output struktúrákat felhasználó becslési módszerek felhasználásával a megfelelően részletezett, az áfacsalást megfelelően lehatároló és a nemzeti számlák céljaira megfelelő becslés nem készíthető. Az egyedi, adóellenőrzés eredményekre épülő becslési eljárás képes megragadni az áfacsalás heterogenitását, azonban az adóellenőrzés eredmények nem teljesítik a mintavétellel szemben támasztott követelményeket, felhasználásuk emiatt számos kérdést vet fel. A disszertáció az áfacsaló magatartást komplex elméleti és történeti megközelítésben vizsgálja. A disszertációban felvázolt elméleti szintézis és a gazdaságtörténeti háttér alapján a becslésben a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kellett venni a jelenség komplexitását, ez alátámasztja, hogy a csaló sokaság többmóduszú, a becslést a lehető legszélesebb körű összefüggések számításba vételével, ugyanakkor az előre determinált összefüggések mellőzésével kell végrehajtani. A paraméteres eljárások a becslés során nehezebben alkalmazhatók. Az adóellenőrzés minta statisztikai kezelése szintén a nemparaméteres eljárások alkalmazását teszi szükségessé a reprezentativitási probléma miatt. A dolgozat eredményei a következők: 1. Elméleti szintézis kialakítása. A szabályszegő magatartást a személyiségjegyek, a reciprocitáson alapuló kapcsolatok erőssége, a normarendszer és az intézményrendszer határozzák meg, az így kialakuló attitűd időben stabil és szorosan összefügg a kormányzat iránt kialakuló bizalom szintjével. 2. Az együttműködés és szabályszegés alakulása gazdaságtörténeti kontextusban. Az adócsalás magas szintjét Magyarországon meghatározta a szocializmus és rendszerváltás időszakában a közösségek felbomlása, a bizalom általános szintjének csökkenése, és a kormányzat hallgatólagos beleegyezése számos szabályszegő és illegális magatartás esetén. 3. Új, az elméleti eredményekre épülő saját statisztikai modell kialakítása. Az egyedi adatokra illesztett, az adóellenőrzés és adóbevallás adatokból származó adminisztratív adatokból kNN (k legközelebbi szomszéd) eljárással becsült áfacsalás eredmény fogalmilag megfelelően lehatárolt, a nemzeti számlák céljainak megfelelő és részletes. 4. Az áfacsalás becslése 2006-2016 között Magyarországon. Az áfa ellenőrzés adatok felhasználásával becsült áfacsalásnak a befolyt áfa összegéhez viszonyított aránya az áfarés arányának megfelelő tendenciával alakult 2006 és 2016 között, a 2006-os 15%-os szintről 2011-re 29%-ra emelkedik, 2012-től 2016-ig folyamatosan csökkent, ekkor a 10%-os szintet ért el. 5. Az áfacsalás arányát befolyásoló makrováltozók feltárása. Az áfacsalás aránya makroszinten az egy főre jutó GDP, az áfacsalás arányának egy időszakkal korábbi értéke és a gazdasági válságok okozta sokkokkal magyarázható. Az eredmények alapján úgy vélem, hogy az első bekezdésben megfogalmazott célt sikerült teljesítenem, és dolgozatom alapján a további évek áfacsalására vonatkozólag is elvégezhető lesz a becslés.