Becoming (In)Dependent : Trends and Determinants of Parental Support in Housing Access in Hungary

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció a lakáshoz jutásban nyújtott szülői segítség alakulásán keresztül vizsgálja, hogy a család lakhatásban játszott szerepére milyen hatást gyakorolnak a lakásrendszer fejlődésének korszakai. A nemzetközi, elsősorban magas jövedelmű országok tanulmányozásán alapuló szakirodalom azt találta, hogy a lakhatás kommodifikációjával, azaz piacosításával jellemzett, ma már legalább négy évtizede tartó és leginkább a lakáshitelezés elterjedésével jellemezhető ciklus a lakhatás romló megfizethetőségét és a lakáshoz jutásban a fiatal generációk családra való egyre jelentősebb támaszkodását, azaz a lakásrendszerek familializációját okozta. E szakirodalom következtetése szerint a familializmust leginkább a dekommodifikáció, azaz a piacosítás folyamatának állami eszközökkel történő erőteljesebb meggátlása szoríthatja vissza. A közép- és kelet-európai lakhatási folyamatokat tárgyaló szakirodalom ettől némileg eltérően a régióban a - nyugat-európainál még nagyobb fokú - familizációra nem a kommodifikáció, hanem a rendszerváltás következtében az állami szerepvállalás visszaszorulása és a piac kialakulatlansága következményeként tekint, a jelenség visszaszorulását pedig az átmenet állapotának végével egy piaci alapú lakásrendszer kialakulásától várja. A doktori kutatás a két elmélet látszólagos ellentétét veszi górcső alá a szülői segítség fiatal felnőttek lakáshoz jutásában játszott szerepének vizsgálata révén. A disszertáció egyrészt adatok és korábbi kutatások eredményeinek segítségével bemutatja, a második világháború óta a lakásrendszer fejlődésének korszakaiban hogyan alakult a szülői segítség lakáshoz jutásban játszott szerepe, az egyes támogatási formák, a pénzügyi segítség, a lakásépítés során nyújtott munkasegítség és a szülői házban történő együttlakás nyújtása. Másrészt a Központi Statisztikai Hivatal 2003-as és 2015-ös lakásfelvételének mikroadatai segítségével a dolgozat feltárja, hogy a közelmúltban milyen trendek zajlottak le a segítségnyújtásban, és az egyes szülői jellemzők miként hatnak a szülői támogatás, illetve a különböző támogatástípusok nyújtásának tényére. A dolgozat főbb eredményei összefoglalva: • • A dolgozat az államszocializmus korában született kutatások eredményei alapján azt találta, hogy körülbelül a hetvenes évekig a szülőkkel való együttlakás elterjedtsége • csökkent, miközben a lakásépítés során nyújtott munkasegítség stagnált és a pénzügyi segítség gyengén emelkedett. Ez alapján a szülői segítség előfordulásának enyhe csökkenése valószínűsíthető az időszakban. • • A hetvenes évek óta a szülői segítség egyre inkább elterjedt, leginkább a pénzügyi segítség és az együttlakás gyakoriságának nagymértékű emelkedése következtében. Eközben a lakásépítésben nyújtott munkasegítség a rendszerváltás utáni évtizedekben szinte teljesen eltűnt. • • A támogatás nyújtására vonatkozó éves adatok azt mutatják, hogy a szülői segítség nagymértékben emelkedik a kommodifikáció idején a közép- és kelet-európai Magyarországon is, melyre példa a támogatás növekedése a lakáshitelezés kétezres évekbeli expanziója idején. Azaz az adatok alapján a közép- és kelet-európai elméletek feltételezéseivel szemben a lakáshitelezés elterjedése a régióban sem mérsékli a szülői segítségnyújtást, hanem növeli az arra való támaszkodás mértékét. • • A szülői jellemzők segítségnyújtásra gyakorolt vizsgálata megmutatta, hogy a szülői támogatás előfordulására egyre erősebb pozitív hatást gyakorol a szülők legmagasabb foglalkozási osztályhoz tartozása, budapesti lakhelye, saját tulajdonú lakásának megléte és kis háztartásmérete. A trend hátterében az áll, hogy a rosszabb anyagi helyzetű szülők által nyújtott munkatámogatás feltételei ma az azt érintő hátrányos szabályozás és a vidéki közösségek gyengülése miatt egyre kevésbé állnak fenn, miközben az elsősorban a szülők anyagi helyzetétől függő pénzügyi támogatás dominánssá vált.