The Political participation and representation of national minorities: the work of intergovernmental committees on national minorities between Hungary and its neighbors

Kivonat, rövid leírás

Doktori kutatásom során a nemzeti kisebbségek politikai részvételét és képviseletét, annak hatékonyságát vizsgálom a Magyarország és a szomszédos államok között a főként 1990-es években megkötött jószomszédsági és egyéb kisebbségvédelmi szerződések által létrehozott kisebbségi vegyes bizottságok (KVB) munkája során. A nemzeti kisebbségi képviselet és részvétel kérdéskörét a disszertáció első felében nemzetközi jogi kontextusba helyezve tekintem át, majd pedig a vizsgált közép-európai régió, az egyes országok történelmi-politikai helyzetét, meghatározó tényezőit, úgy, mint az anyaországok és honos államok szerepét, a nemzeti kisebbségek irányában tanúsított nézeteit, politikáját és egyéb, a témával összefüggő hátteret vizsgálok. A kutatás elméleti keretét a szociál-konstruktivizmus, valamint Rogers Brubaker anyaállamokkal, honos államokkal és nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos hárompólusú viszonyrendszere, illetve az azzal összefüggő nacionalizmus-elmélet adja. A fent ismertetett, témával kapcsolatos jogi, történelmi és politikai háttér bemutatása után a disszertáció fő eleme a Magyarország és hat szomszédos ország (Ukrajna, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Románia, Szerbia) között létrejövő KVB-k megalakításának, összetételének, működésének, eredményeinek, nehézségeinek, jelenlegi helyzetének bemutatása és elemzése, majd a bizottságokban részt vevő nemzeti kisebbségi képviselők részvétele és képviselete hatékonyságának vizsgálata. Ezt a hatékonyságot a bizottságokban zajló munkának és az adott nemzeti kisebbségi csoport helyzetének figyelembe vételével összeállított kérdések és témakörök alapján az említett hat bizottság mindegyikének utolsó bizottsági ülésén részt vevő nemzeti kisebbségi képviselőkkel készített félig-strukturált interjúk keretében vizsgáltam. A kutatás hipotézisei a következők: 1. A vizsgált kisebbségi vegyes bizottságok a nemzeti kisebbségek számára csupán korlátozott képviselet és részvételi lehetőséget biztosítanak (csupán az adott kisebbség bizonyos rétege számára, mely a legtöbb esetben önkényesen kerül kiválasztásra). 2. Ebben az értelemben a vegyes bizottságok kisebbségi képviseletének és részvételének hatékonysága nem magától a bizottság jogi felépítésétől (a bizottságoktól, mint az alapító szerződések által meghatározott jogi intézményektől) függ, hanem sokkal inkább az adott két ország közötti politikai viszony jellegétől, politikai kötelezettségeiktől, valamint az országok közötti kölcsönösség elvétől. A kutatás elsődleges eredménye, hogy az adott téma a szakirodalomban eddig ilyen terjedelemben, mélységben és összefüggően nem került elemzésre, feldolgozásra. Egyes szerzők foglalkoztak ugyan a vizsgált kisebbségi vegyes bizottságok valamelyikének általános bemutatásával, elemzésével, azonban a téma átfogó vizsgálatára eddig nem került sor, tehát a szakirodalomban újdonságnak tekinthető. Szintén fontos eredménynek tekinthető a vizsgált vegyes bizottságok jegyzőkönyveinek összegyűjtése, felkutatása, mely az eddigiekig nem valósult meg. A kutatás további eredményei, a fent ismertetett hipotézisekkel összefüggésben, hogy a vizsgált bizottságok – a legtöbb esetben – valóban korlátozott képviseleti és részvételi lehetőséget biztosítanak az adott nemzeti kisebbség számára, mivel az őket képviselő személyek küldő szervezetei, pártjai a bizottságok megalakításakor kerültek kialakításra a társelnökök és kormányok döntése alapján, és ez a gyakorlat – a legtöbb esetben - máig nem változott, habár elviekben bármikor módosítható lenne. Ezzel egyértelmű összefügésben áll az, hogy a magyar kormány a határon túli magyar pártok, szervezetek közül országonként egyet tart partnernek, akivel együttműködik; a legtöbb szomszédos országnál pedig megfigyelhető a más államokban élő nemzeti kisebbségeikkel kapcsolatos politikák, illetve a KVB munkájának kevésbé fontos jellege. További kutatási eredményként elmondható, hogy a vegyes bizottságok működése, ezen belül tehát mind a bizottságok, mind a kisebbségi képviselet és részvétel hatékonysága, az adott két állam közötti politikai viszony jellegének függvénye: amennyiben ez a viszony baráti, pozitív, a bizottságok is hatékonyabban működtethetőek. Azonban a kutatásból az is kiderült, hogy ebben nemcsak a két állam közötti viszony játszik nagy szerepet, hiszen a kisebbségi képviselők részvételének hatékonyságát szintén rendkívüli mértékben gátolja vagy segíti az adott nemzeti kisebbség és az anyaállam, valamint a kisebbség és a honos állam közötti viszony mindenkori jellege, valamint általánosságban véve az országok kisebbségekkel kapcsolatos nézetei, politikái, hozzáállása.