Understanding Large Scale Policy Change National Policy Reform Under External Constraints – The Case of Hungary

Kivonat, rövid leírás

As a macroeconomic analyst I have been deeply involved in the research of the economic developments over the past two decades. My research area has been primarily the Hungarian economy, however I studied in depth the regional peers, the Euro-Area, and other global developed and emerging markets. I have witnessed ample evidence forthat the content and the quality of national level policy making has essential influence on the overall economic performance of the individual countries. The qualitative characteristics of economic policies affecting the macro-level and thechange of these policies over time(i.e. fiscal policy in general, and various policy areas, such as tax policy, education policy, health care policy, industrial policyin particular) have been always in the forefront of my professional attention. ----------- Közel 25 éve dolgozom makrogazdasági elemzőként. A pénzügyi válságok kialakulása és a megoldásukra adott gazdaságpolitikai válaszok különösen izgalmas fejezetet jelentettek számomra munkám során. Milyen hatással vannak az általános globális közpolitikai trendek a nemzeti szintű politikai döntéshozatalra? Hogyan befolyásolják a külső irányból érkező kényszerek a közpolitikai választásokat? Milyen hatással volt az EU (és az IMF) a hazai költségvetési konszolidációra? Hogyan befolyásolja a költségvetési konszolidáció a közszektor reformját és az adminisztratív reformokat? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amikor 2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában elkezdtem tanulmányaimat. Témavezetőm, Hajnal György ajánlásával 2015 szeptemberében bekapcsolódtam egy nemzetközi kutatási projektbe, melynek célja a fiskális konszolidációnak, a nemzeti kormányok költségvetési kiigazítással kapcsolatos politikai döntéshozatalának, és az erre ható tényezőknek vizsgálata volt. A kutatási projekt gyümölcse 3 tanulmány lett, melyek ambíciója a közpolitika változásával foglalkozó elméletek finomhangolásához való hozzájárulás volt. Doktori disszertációm formája az úgynevezett portfolió disszertáció, a publikálásra került tanulmányok szerkesztett változata képezi a gerincét a munkámnak. A disszertáció a külső szereplők által történő nyomásgyakorlás közepette lezajló közpolitikai reformok eseteinek jellemzőiről igyekszik érvényes megállapításokra jutni. A dolgozat a kiválasztott eset (tágan értelmezve Magyarország elmúlt két évtizede) kvalitatív elemzésén keresztül keresi az okozati mechanizmusokat. Az első és a harmadik tanulmány eseten belüli („within case”) elemzést valamint a process tracing módszertanát alkalmazza a második publikáció a „most similar case” vagyis az egymáshoz leginkább hasonló esetek módszertanát alkalmazza. Az empirikus elemzés során négy különböző adat-forrásra támaszkodtam: (1) nyilvánosan hozzáférhető hivatalos intézmények által kiadott jelentésekre; (2) a közpolitikai folyamatban résztvevő személyekkel készített interjúkra; (3) különböző releváns médiaforrásokra; (4) statisztikai adatokra. A függő, magyarázandó változó a közpolitikai változtatás eredménye. A független, magyarázó változók közé tartozik többek között az EU és az IMF befolyásolása; a gazdasági válság; a döntéshozók reform-elkötelezettsége stb. A disszertáció elméleti keretrendszerét a közpolitika változásáról szóló tudományos elméletek képezik: (1) a közpolitikai folyamatok (multiple streams); (2) az útfüggőség; (3) a megszakított egyensúly; (4) a közpolitikai tanulás és transzfer, valamint (5) az érdek-koalíciók elmélete. A disszertációt alkotó tanulmányok megállapítása, hogy külső nyomás alatt is igazodik a közpolitika reformja az uralkodó elit döntéshozók napirendjéhez, illetve, hogy a költségvetési konszolidációt és a közszféra reformját érintő választásokat, az adott társadalmi-gazdasági struktúrák, valamint a vezető politikai döntéshozók reformok iránti elkötelezettsége magyarázza meg. A disszertáció javaslatot tesz a közpolitika változásának általános elméletének a megalkotására a különböző közpolitikai változás-elméletek egyesítésével, amihez további, a tanulmányokban szereplőtől eltérő típusú esetek elemzését tartja szükségesnek.