Modern kori rabszolgaság Nyugat-Afrikában: A modern kori rabszolgaság formálódó értelmezése = Contemporary Slavery in West Africa: The Shaping Elaboration of Contemporary Slavery

Kivonat, rövid leírás

A kutatás központi feladatként a modern kori rabszolgaságot vizsgálja multidiszciplináris nézőpontból. Ebből fakad a dolgozat egyik tudományos újszerűsége, ugyanis célunk az, hogy a nemzetközi jog, az emberi jogok védelme, a nemzetközi kapcsolatok, és a társadalomtudományok kutatói számára a modern kori rabszolgaságot releváns problémakörként mutassuk be, ezáltal vitára hívjuk az említett tudományterületek képviselőit. A kutatás kapcsolódik a rabszolgaságot korábban vizsgáló kutatásokhoz, hiszen egyetért azzal, hogy a történeti rabszolgaságot a nemzetközi közösség nem volt képes az ENSZ és az ILO keretein belül ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel végleg felszámolni. Ám a kutatás lemmájának célja, hogy túl is mutasson ezen a gondolaton hangsúlyozva, hogy az emberi jogok nemzetközi védelmének rabszolgaság-értelmezése nem egységes. Így a hatályos emberi jogi védelmi egyezmények nem garantálják megfelelően sem az áldozatok védelmét, sem a tettesek felelősségre vonását. Ezért álláspontunk szerint nézőpontváltás szükséges a modern kori rabszolgaság nemzetközi jogi megközelítésében. Ennek formája nemzetközi szinten egy új, egységes modern kori rabszolgaságot elítélő ENSZ egyezmény lenne. A hatékonyabb nemzetközi jogi fellépés érdekében holisztikus nemzetközi jogi rabszolgaság-értelmezésre van szükség a nemzetközi jogban és a tudományos communis opinioban. Ez akkor valósulhat meg, ha a modern kori rabszolgaságot egységes, az egyén felett nemcsak tulajdonjogot gyakorló, hanem annak munkaerejével visszaélő jogsértésként kezeljük. A holisztikus nézőpont megteremtéséhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy nemzetközi és regionális egyezmények értelmezésbeli hiányosságaiból levonva a következtetést, a modern kori rabszolgaság megfogalmazására adunk javaslatot, méghozzá négy feltétel mentén, melyek a modern kori rabszolgaság fajtáinál egységesen jelen vannak. A társadalomtudományok és a nemzetközi jog tudományterületeket így a modernkori rabszolgaságról közreadott új definícióval bővíti jelen kutatás, mely modern kori rabszolgaság alatt olyan tevékenységeket ért, melyek közös jellemzői a tulajdonjog gyakorlása az egyén felett, az egyén szabad mozgásának korlátozása, munkaerejének kizsákmányolása, erőszak és megfélemlítés. Az új tudományos eredményként közreadott definíció sajátossága az, hogy a modern kori rabszolgaság és az emberkereskedelem viszonyát is pontosítja. A konszenzus hiányára, s ebből következően a modernkori rabszolgaság javasolt definíciójára és a modernkori rabszolgaságot elítélő hatályos normatív keretrendszerre épülő háromszintű elemzési struktúrát az esettanulmányok erősítik, alátámasztva a dolgozat elméleti összefüggéseit. A modern kori rabszolgaság által erősen sújtott nyugat-afrikai országok közül Benin, Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria, és Togo kerülnek tárgyalásra a dolgozatban az országokban elterjedt illegális foglalkoztatási formák alapján. A modernkori rabszolgaságnak a régió fejlődését akadályozó szerepét olyan helyi emberi jogsértések ismertetésével indokoltuk, mint a vidomegon és a talibé-rendszer Beninben, a kakaóültetvényeken elterjedt gyerekmunka Elefántcsontparton, a wahaya-rendszer Nigériában, a trokosi Ghánában, vagy a vudusi Togóban. A kutatás értékét növelik a nyugat-afrikai régióból közvetlenül érkezett információk, melyek emberi jogok védelmével foglalkozó nyugat-afrikai civil szervezetektől érkeztek. A nyugat-afrikai régió relevanciáját a modernkori rabszolgaság kutatására megerősítették a Beninből, Elefántcsontpartról, Nigériából és Togóból. A kérdéseinket megválaszolók egységesen a szegénységet, az emberi méltóság tiszteletének figyelmen kívül hagyását és az emberi jogi védelem elégtelen pénzügyi támogatását nevezték meg, mint a rabszolgaság terjedésének legfőbb okait.