Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure

Kivonat, rövid leírás

Doktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá. Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét. A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...)