A pénz zsonglőrei: az alacsony jövedelmű családok pénzügyi túlélési stratégiája és egy részvételi akciókutatás története

Kivonat, rövid leírás

Az alacsony jövedelmű családok pénzgazdálkodása egy komplex rendszerbe ágyazódik, ám ennek a gazdálkodásnak a rendszerszintű elemezése ezidáig váratott magára. Nem csak a rendszer elemeiről tudtunk eddig keveset, hanem azoknak az interperszonális kapcsolatokatnak a milyenségéről, illetve stratégiákról, melyek hálózatán keresztül konstruálódik a gazdálkodás. Dolgozatomban a részvételi akciókutatás (RAK) módszerével tártam fel a pénzügyi túlélési stratégia rendszerét. Úgy gondolom, hogy ennek a módszertannak a segítségével megbízhatóbb adatokat tudunk szerezni a gazdálkodásról. Ugyanakkor, ami talán még ennél is fontosabb, hogy a módszer lehetővé teszi az akció megvalósulását, azaz a helyzet konkért megváltoztatását. Ma Magyarországon, amikor a szegénység egyre szélesebb társadalmi csoportokat érint, mind kiterjedtségében, mind mélységében, már nem csupán az a kérdés, hogy feltárjunk és elemezzünk azt, hanem az is, hogy aktívan hozzá is tudjunk járulni a pozitív helyi változás létrejöttéhez. A részvételi akciókutatás, a kritikai etnográfia alapvetéséből kiindulva, egy olyan módszertani eszközt tud a kutatók kezébe adni, mely egyfelől elősegíti ennek a helyi társadalmi változásnak a létrejöttét, másfelől a megismerés olyan rétegeit lehet megragadni vele, melyek aktívan használják és beépítik a kutatás folyamatába az eltérő tudás és tapasztalatformákat. Azaz szinergiát tud létrehozni a kívülről jött kutató tudása, valamint a helyi kutatók tudása és tapasztalati között, mindezzel új fogódzkodókat tud nyújtani a szociológia XXI. századi útkeresésében. Mindezekből látható, hogy dolgozatom két irányból ragadta meg a szegénységben élő családok gazdálkodását. Egyfelől hírt ad, ma Magyarországon egy talán kevésbé ismert módszertani kutatási irányzat, a részvételi akciókutatás megvalósíthatóságáról, valamint eredményeiről és hatásairól, másfelől azonban a dolgozat kísérletet tesz arra is, hogy a kis településen élő, alacsony jövedelmű háztartások pénzgazdálkodását, megtakarítási és hitelezési formáit rendszerszemléletben legyen képes feltárni és elemezni a társadalomtudomány. Azaz a dolgozat megragadja és elemezi a lokális pénzügyi túlélési stratégia rendszerét. A disszertáció új tudományos eredményei • A dolgozat módszertani eredménye, hogy hatására megvalósult Magyarországon, az első olyan, kistelepülésen, teljesen önerőből finanszírozott, helyi hátrányos helyzetű kutatókat bevonó részvételi akciókutatás, mely minden tekintetben kiállja a RAK megvalósulásának érvényességi kritériumait. • A RAK folyamat akciójaként egy helyi társadalmi változást sikerült elindítanunk, mely közelebb vitte a falubeli szegény családokat ahhoz, hogy kicsit könnyebben birkózzanak meg a gazdasági problémáikkal. • RAK csoportunk ezen túlmenően hozzájárult ahhoz, a tudományos konferenciákon való előadásaival, hogy ismertebbé váljon a RAK módszere, és a társadalomtudomány művelői egy erősséget tudjanak meglátni a módszerben. • Az alacsony jövedelmű családok túlélési stratégiáját vizsgáló és elemező kutatással sikerült többet megtudnunk és mérhetővé tennünk a családok bevételi tipológiájáról, fogyasztási struktúráiról, a helyi pénzgazdálkodási módszerek, technikák intézményeiről és magáról a rendszer egésszéről. • Mindezzel sikerült megvilágítani az alacsony jövedelmű családok gazdálkodásának rendszerét. • A dolgozat jelentős eredménye a pénzügyi túlélési stratégia modelljének kidolgozása, majd ennek a modellenek a konkért vizsgálata, valamint alkotó elemeinek értelmezése. • A kutatás eredményei igazolták, hogy a lokális jövedelem-státusz csoportok mindegyik kategóriájában fontos szerepet játszik a hitelezés. Az intézények működtetése elsősorban a családok kiadási deficitjeinek a “helyrebillentésében” játszanak szerepet. Kutatásom alapján, megállapítható, hogy a szakirodalmi források állaításai a falu esetében is igaznak bizonyultak, azaz az alacsony jövedelmű családok is meg tudnak takarítani valamilyen formában. • A faluban élő családok által leginkább használt formális hitelek fő jellemzői, hogy kis összegűek, gyors hitelbírálat mellett működnek, jellemzően magas kamatráta és fix törlesztési összegek mellett folyósítják őket, és rengeteg olyan elemet is tartalmaznak, amelyek kedvezőek az alacsony jövedelmű családok filléres gazdálkodása szempontjából. • Fontos kutatási eredmény, hogy a formális és informális intézmények együttjárásának vizsgálatával igazoltam, hogy az intézményhasználat szempontjából eltérő családi stratégiák működnek. A stratágiákat egy 4 csoportból álló struktúrába soroltam: 1) A formális pénzügyi szektor intézményeit, valamint a kis pénzügyi kockázatot magukba foglaló informális hitelintézményeket használó családok intézményhasználata, 2) a formális hitelezésben még éppen megkapaszkodó, valamint a magas kapcsolati tőkét igénylő, ám alacsony kockázatú informális intézményhasználatot követők csoportja, ezen túlmenően megragadhatóvá vált egy 3) a formális rendszerből teljesen kizárt és az informális hitelezési szegmensekben is az inkább az erős és egyenlőtlen függőségi viszonyokra építő hitelezési instrumentumok felé elcsúszó intézményhasználat, végül megragadhatóvá vált azok csoportja akik, 4) kiszorultak mind a formális, mind az informális intézmények használatából. • Fontos kutatási következtetés, hogy a pénzügyi túlélési rendszer elemei nem egy statikus rendszert képeznek, hanem egy dinamikus és a környezeti változásokhoz messzemenően adaptív struktúrát. • A hálózatkutatás eredményei megvilágították, hogy milyen szerepe van az intézményhasználatban a gyenge, valamint az erős kötéseknek, továbbá elemezhetővé váltak ezen kapcsolatok, a társadalmi és gazdasági tőkeformák, valamint a lokális társadalmi csoportok mentén.