Ifjúsági részvétel a pártpolitikán túl = Youth participation beyond party politics

Kivonat, rövid leírás

A doktori disszertáció a magyar fiatalok politikai részvételének folyamatát vizsgálja. A kutatás alapfeltevése szerint amennyiben a fiatalokat nem érdekli a politika, annak okát nem kizárólag a korosztály tagjaiban kell keresni, hanem a korosztály társadalmi környezetére tekintettel azt is célszerű megválaszolni, milyen lehetőségeik vannak arra, hogy érdeklődésük kialakuljon, s van-e módjuk arra, hogy a demokratikus politikai folyamatokba bekapcsolódjanak? A téma megközelítéskor a fiatalokból kiinduló magyarázatokon túlmenően egyúttal a fiatalok rendelkezésére álló döntéshozatali fórumok felől közelít. Ismerteti és empirikus adatokkal igazolja azt az összefüggést, ami a fiatalok részvétele és a számukra rendelkezésre álló, intézményesített részvételi lehetőségek között fennáll. A fiatalok politikai részvételére vonatkozó nemzetközi ifjúságkutatások eredményeit a hazai ifjúságkutatások vonatkozó eredményeivel összevetve azt látszik, hogy a magyar fiatalok politikai részvételének vizsgálatakor szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni a fiatalok változó politikai részvételi formáinak, eszközeinek megértésére. A kutatás e téma empirikus vizsgálatát a Mórahalmi kistérségben működő Homokháti Részvételi modell keretében működő szervezetek vizsgálatán keresztül végzi el. A kutatási eredményei igazolták azt a feltevést (első hipotézis), hogy azokon a településeken, ahol ifjúsági érdekképviseleti szervezetek találhatók, és a közigazgatás intézményesített, rendszeres kapcsolatban áll a fiatalokkal, a településen élő fiatalok a politikai érdeklődése és politikai részvétele magasabb az országos átlagnál. A kutatás ambivalens eredményeket kapott arra a politikai részvétel participatív megközelítésére alapozott hipotézisre (második hipotézis), miszerint a közvetlen döntéshozatalban való részvétel valóban fejleszt bizonyos, a demokrácia működtetéséhez nélkülözhetetlen készségeket. Az országos közügyekbe való beleszólás terén nem, de a helyi közügyekbe való beleszólási lehetőség megítélése kapcsán igazolta a helyi részvételre a fiatalok számára biztosított struktúrák közötti összefüggést: azok a válaszadók, akik úgy ítélik meg, hogy a helyi közügyekbe való beleszólásra nagy lehetőségük van, kizárólag olyan településen élnek, ahol ifjúsági önkormányzat működik. A demokratikus politikai berendezkedés megítélését illetően feltett kérdések azonban súlyos demokrácia deficitről tanúskodnak. Mindezek alapján bár bizonyos egyéni szintű készségek fejlődésének a vizsgált kistérségben kétségkívül tanúi lehetünk, azonban nem jelenthető ki egyértelműen, hogy önmagában a vizsgált, hatását helyi szinten kifejtő ifjúsági részvételi modellben való részvétel elvezet a demokrácia működtetéséhez nélkülözhetetlen készségek fejlődéséhez.