A nemzetközi területi adminisztráció balkáni modelljei: Bosznia-Hercegovina és Koszovó = Balkan models of international territorial administration: Bosnia and Herzegovina, and Kosovo

Kivonat, rövid leírás

A disszertáció egyik célja annak vizsgálata, hogy – a nemzetközi adminisztráció elméleti alapvetéseinek és eddigi gyakorlatának vizsgálata után – megállapítható-e a balkáni területi igazgatási példáiról (a boszniai és a koszovói modellről), hogy a többi modellhez képest eltérő – esetleg addig nem tapasztalt – karakterisztikákkal bír? A disszertáció másik célja az, hogy megvizsgálja: a nemzetközi területi adminisztráció balkáni példái hogyan értékelhetők a célokat és a megvalósítás hatékonyságát illetően a Balkán konszolidálása terén, s igazolható-e az a feltételezés, hogy megfigyelhető valamiféle határozott irányú – és az igazgatási modellek evolúcióját bizonyító – elmozdulás a válságok (boszniai és koszovói) kezelését illetően. Azaz: a kilencvenes évek elejétől jelen levő, és tevékenységükkel sok kritikai megjegyzést provokáló nemzetközi aktorok mit tanultak a térségben eltöltött csaknem két évtized alatt, törekedtek-e (törekednek-e) arra, hogy eddigi tapasztalataikból kiindulva egy komplex és együttműködésen alapuló stratégiát dolgozzanak ki arra, hogy a régiót a működőképes piacgazdasággal rendelkező demokratikus jogállamok sorába vezessék? A dolgozat egyik feltevése, hogy történt előrelépés ezen a területen, de amennyiben a nemzetközi közösség hatékonyabbá kívánja tenni ténykedését a térségben (és esetleg a világ más régióiban), akkor több ponton kell újragondolnia tevékenységét. A dolgozat a nemzetközi adminisztrációk működésére fókuszál Boszniában és Koszovóban, mindkét helyen a válságok fegyveres szakaszainak lezárulása után. A nemzetközi szervezetek / aktorok tevékenységét meghatározott dimenziók mentén vizsgálja, ezek: a biztonsági, a demokratikus jogállamiság intézményrendszerét illető, a humán és a gazdasági aspektusok. A négy dimenzió közül a dolgozatban az első kettő vizsgálatával foglalkozunk, a másik kettő későbbi kutatások irányát jelölheti ki.