Szocializáció és drogfogyasztás. Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalok körében = Socialisation and drug consumption. A study of socialisation risk factors among young drug consumers under treatment

Barabásné Kárpáti, Dóra (2011) Szocializáció és drogfogyasztás. Szocializációs rizikótényezők vizsgálata kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalok körében = Socialisation and drug consumption. A study of socialisation risk factors among young drug consumers under treatment. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
1216Kb
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
287Kb
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
398Kb

Abstract

A dolgozat a deviancia egyik megnyilvánulási formájával a drogfogyasztással foglalkozik. A drogfogyasztás vizsgálata azért is nagyon fontos, mert az elmúlt 10-15 évben jelentős mértékben nőtt az illegális drogok fogyasztása Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt. A társadalom nyitottá válásával, a személyes szabadság kiteljesedésével, a globalizáció, az egyéni kultúra terjedésével egyre hozzáférhetőbbé és a fiatalok körében egyre elfogadottabbá vált, és válik a drogok használata. Kérdés azonban, hogy melyik a társadalomnak az az alrendszere, melyek azok a csoportjai, amelyek szerepet játszhatnak a drogfogyasztás kialakulásában. Véleményem szerint a szocializációs közegek (család, iskola, barátok) befolyásolják az egyén személyiségfejlődését, azaz szerepet játszanak/játszhatnak abban, hogy a későbbiek folyamán normasértő vagy inkább normakövető kapcsolatokat részesítünk-e előnyben. A dolgozat a devianciák szempontjából leginkább veszélyeztetett ifjúsági csoportot, a kezelésben részesült drogfogyasztó fiatalokat (12-25 éves korosztály) vizsgálja. A kutatás fő alapfeltevése, hogy a kezelésben részesült fiatalok szerfogyasztását nagymértékben befolyásolják a családi, baráti kapcsolatok, az iskolai előmenetel, valamint a szabadidő eltöltésének módja, minősége. Úgy gondolom, hogy ezen rizikótényezőket együttesen kell feltérképezni, mivel mindegyik közeg hatása igen jelentős. Másrészt túlzott leegyszerűsítés a drogfogyasztókról általánosságban beszélni, mivel a fogyasztók különböző szereket, különböző gyakorisággal használnak. Ezért érdemes feltérképezni, hogy milyen szerfogyasztási típusok léteznek jelenleg a fiatalok körében, és milyen különbségek vannak a csoportok között a különböző szocio-kulturális indikátorok szerint. Összességében tehát a korábbi kutatások a drogfogyasztókat sok esetben egységes csoportként kezelték, és nem tettek különbséget közöttük, valamint nem vizsgálták a különböző szerek használatának hátterében meglévő szocio-kulturális tényezőket együttesen. A kutatást Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ambulanciáin, illetve eltereléssel foglalkozó prevenciós intézetekben végeztem. Az adatfelvétel 2005 és 2007 között zajlott, melyhez az EuroADAD kérdőívet használtam fel. A minta kizárólag a tiltott szerfogyasztás miatt kezelésbe került fiatalokra (447 fő) terjed ki, akik vagy kipróbálták, vagy rendszeresen használták az egyes szereket. A tiltott szerek közül mindvégig 4 szerre koncentráltam: marihuána, party drogok, amfetaminok, kokain. Az összes többi tiltott szer előfordulása a mintában elenyésző arányban fordult elő. Ezenkívül létrehoztam egy kontrollcsoportot is, melynek nagysága 115 fő volt. De mivel a kezelt fiatalok a drogfogyasztók különböző típusait képviselték, ezért a szerfogyasztás gyakorisága alapján csoportokat hoztam létre. Az elemzés során tehát mindvégig 3 csoportra koncentráltam: rendszeres fogyasztók, 243 fő, alkalmi fogyasztók, 204 fő, kontrollcsoport 115 fő. A rendszeres fogyasztókon belül a fogyasztott szer alapján további két csoportot különítettem el: kannabisz-használók: (marihuána) 135 fő, stimuláns-használók: (party drog, amfetamin, kokain) 108 fő. Mivel minden csoport (alkalmi fogyasztók, rendszeres fogyasztók, kontrollcsoport) szerfogyasztását kétértékű változókkal mértem, ezért logisztikus regresszióelemzést alkalmaztam. A vizsgálat egyik fő eredményének azt tartom, hogy a kontrollcsoport körében is megjelent a kipróbálói szintű szerhasználat. A rendszeres szerhasználók családi, iskolai és társas problémái erőteljesebbek, mint a drogokat alkalmanként használó fiataloké. A többi csoporthoz képest náluk rosszabbak a családi, és iskolai élet mutatói, a kortársak körében jóval elterjedtebbek a deviáns tünetek, és a deviáns szabadidő-eltöltési formák is nagyobb arányban jellemezték őket. Az amfetamin és party drogot fogyasztó fiatalok szerteágazóbb, sokrétűbb szocializációs problémát hordoztak, mint a marihuánát használók. Az alkalmi fogyasztók a rendszeres fogyasztók és a kontrollcsoport között helyezkedtek el a legtöbb mutató alapján. Az egyes csoportok elkülönültek egymástól mind a szerfogyasztás, mind a szocializációs problémák tekintetében. Mindezekből az is következik, hogy más stratégia járhat sikerrel az alkalmi fogyasztók és más a rendszeres fogyasztók körében. Vitathatatlan tehát, hogy a közösségi életterek (család, iskola, kortárscsoport) az elsődleges prevenció színterei kell, hogy legyenek.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Elekes Zsuzsanna
Uncontrolled Keywords:deviancia, drog, szocio-kulturális tényezők
Subjects:Sociology
ID Code:547
Date:25 May 2011
Deposited On:05 May 2011 14:48
Last Modified:28 Sep 2013 14:41

Repository Staff Only: item control page