Az alany és a tőtávolság hatása Idared almafák növekedésére és terméshozására, valamint az ültetvény teljesítményére

Pólyáné Hanusz, Borbála (2001) Az alany és a tőtávolság hatása Idared almafák növekedésére és terméshozására, valamint az ültetvény teljesítményére. Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img] PDF :
3844Kb
[img] PDF :
245Kb
[img] PDF :
192Kb

Absztrakt (kivonat)

A mérsékelt égöv gyümölcstermesztésében a legfontosabb szerepe az almatermesztésnek van. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos kutatások jelentős része foglalkozik valamilyen összefüggésben az almával. Ezek célja, hogy olyan módszereket és technológiákat dolgozzanak ki, amelyekkel minél kevesebb élőmunka ráfordítással minél több és jobb minőségű termést lehessen előállítani. Sok lehetőség rejlik az alanyokban. A termesztők figyelme egyre inkább a törpe alanyok felé fordul, amelyeken kisebb, könnyebben kezelhető fák nevelhetők. Növekszik a területegységenként telepíthető fák száma, ezzel a hektáronként elérhető termés mennyisége is, valamint javul a fák megvilágítottsága, így a jó minőségű termés aránya. A magyarországi almaültetvényekben az egyik leggyakrabban telepített fajta az 'Idared'. A fajta jó tulajdonságai és az iránta megnyilvánuló kereslet miatt indokolt volna azoknak a lehetőségeknek a kutatása, amivel minél gazdaságosabban, a termőhelynek megfelelően lehetne ezt a fajtát termeszteni. Ennek ellenére mindeddig az 'Idared' fajta növekedését és termőképességét különböző alanyokon és térállásokra telepítve - módszeres kísérletekben - nem vizsgálták. Számos külföldi és néhány hazai kísérleti eredmény is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a fajtának és a termőhelynek megfelelően kiválasztott alany és tőtávolság több szempontból is előnyösen befolyásolhatja a fák tulajdonságait. Ennek ellenére hazánkban az alanyhasználat meglehetősen egysíkú (HROTKÓ 1995a). Vizsgálataink tárgyát azok az alanyok képezik, amelyeket hazai kísérletekben már kipróbáltak, de nagyobb mértékben - az M.26, az MM.106 és az M.4 kivételével - nem terjedtek el. Az alanyok leírásában főként a külföldi szakirodalmi adatokat vették alapul (PRESTON 1970, PROBOCSKAI 1973, SEBŐKNÉ és PROBOCSKAI 1973). A későbbi hazai kísérletekben (HARMAT et al. 1982, PROBOCSKAI 1982, 1983, 1984, PETHŐ 1988, 1990, NAGY és LANTOS 1989) a vizsgálat az alanyoknak meglehetősen szűk körére korlátozódott, főleg a ’70-es években keresett fajtakombinációkkal. Ezek között nem szerepelt az utóbbi évtizedekben megkedvelt és elterjedt, a nyírségi termőtájban szinte fő fajtává vált 'Idared'. Így hiányoznak az ennek a fajtának megfelelő, a termőhelyhez jól alkalmazkodó alanyokra vonatkozó információk. (...)

Tétel típus:Értekezés/disszertáció (Doktori (PhD) értekezés)
Témavezető neve:Hrotkó Károly
Kulcsszavak:almatermesztés
Témakör:Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet
Azonosító kód:365
A védés dátuma:2001
Elhelyezés dátuma:05 Máj 2009
Utolsó változtatás:06 Aug 2009 00:17

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap