A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a furmint és a hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján

Lukácsy, György (2007) A fürtritkítás idejének és mértékének hatása a furmint és a hárslevelű fajták vegetatív és generatív teljesítményére Tokaj-Hegyalján. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
2576Kb
[img]
Preview
PDF :
215Kb
[img]
Preview
PDF :
202Kb
[img]
Preview
PDF :
167Kb

Abstract

A szőlőtermesztésben különösen felértékelődött azon termesztéstechnológiai műveletek jelentősége, melyek a terméshozam csökkentésével előnyösen hatnak a minőség alakulására. Közülük az elmúlt időszakban hazánkban és azon belül a Tokaji borvidéken is az érdeklődés homlokterébe került a fürtritkítás, ami alkalmas eszköze lehet a minőség javításának. 2002 és 2004 között a Tokaji borvidéken, a Tokaj-Hétszőlő Zrt. területén, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon vizsgáltam a fürtritkítás idejének és mértékének hatásait. A kísérlet során négy időpontban (kötődés, fürtzáródás, zsendülés és érés) és két erősségben (hajtásonként egy fürt, max. 12 fürt/tőke és termőalaponként egy fürt, max. 6 fürt/tőke) hajtottam végre fürtválogatást, valamint kezeletlen kontroll tőkéket is kijelöltem. Vizsgáltam a tőkék vegetatív teljesítményének, a termés mennyiségének és minőségének, illetve a bor minőségének alakulását. A méréseimet a nyugalmi időszakban a vesszők biokémiai vizsgálatával is kiegészítettem. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy a fürtritkítás hatására nőtt a Furmint és a Hárslevelű tőkék vegetatív teljesítménye. A fürtterhelés csökkentésével nőtt a rügyek termékenysége és a fürtök átlagos tömege. A fürtválogatás hatására vegetatív és a generatív szervek közötti egyensúly akkor is optimalizálódott, amikor a termésmennyiség számottevően nem csökkent. A kezelések kedvezően befolyásolták a must számos beltartalmi mutatóját, így a cukor, α-amino nirtrogén-, összes asszimilálható nitrogén-, arginin-, prolin-, kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor- és bórtartalmát. A fürtterhelés mérséklésével javult a Furmint és a Hárslevelű borainak minősége. Ezt a borok analitikai és szenzorikai értékelése is egyaránt igazolta. A must és a bor minőségi mutatói a korábbi (fürtzáródásig elvégzett) erős mértékű kezelések esetében vették fel a legkedvezőbb értékeket mindkét fajta esetében. Méréseim igazolták, hogy a vessző peroxidáz- és polifenoloxidáz- enzimaktivitásának, illetve fenoltartalmának meghatározása a tőkéket érő stresszhatások nyomon követésének alkalmas módszere lehet. A vessző peroxidáz és polifenoloxidáz enzim aktivitása a fürtterhelés csökkentésével csökkenő tendenciát mutatott. A kísérlet során azonos termőhelyen, valamint azonos ültetvényszerkezet és termesztéstechnológia mellett az egymáshoz fajta rendszertani szempontból közeli rokonsági kapcsolatban álló Furmint és a Hárslevelű tőkéin vizsgált mutatók nemcsak abszolút értékükben különböztek egymástól, hanem a fürtritkításra adott válaszreakcióik is eltérő mértékűek, esetenként eltérő irányúak voltak. Kísérleteim eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált termőhelyen, a Furmint és a Hárslevelű fajtákon a fürtválogatást kötődés és fürtzáródás állapota között (június közepétől július végéig) célszerű elvégezni. A Furmint esetében javasolható az erősebb mértékű (termőalaponként egy fürt) fürtszám csökkentés. A Hárslevelű fürtterhelésének beállításánál gazdaságossági szempontokat figyelembe véve szükségtelen a termés nagyobb mértékű leválogatása.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Balogh István Sándor
Uncontrolled Keywords:fürtritkítás, szőlőtermesztés, borminőség
Subjects:Garden crops, fruits, horticulture
ID Code:341
Date:6 February 2007
Deposited On:21 Jan 2009
Last Modified:28 Sep 2013 14:39

Repository Staff Only: item control page