Tagállami érdekérvényesítés az Európai Unióban

Kivonat, rövid leírás

Dolgozatomban elsősorban azt vizsgálom, hogy az Európai Unió tagállamainak kormányai hol és milyen eszközökkel próbálják meg érdekeiket érvényesíteni a szervezet döntéselőkészítési és döntéshozatali mechanizmusain belül. Ennek érdekében az első fejezetben vázolom a kutatási témához kötődő szakmai motivációimat, megkísérlem bemutatni a tagállamok érdekérvényesítésére vonatkozó elméleteket, valamint a nemzetközi kapcsolatok elméletei közül azokat, amelyek megítélésem szerint kapcsolódnak a dolgozat tárgyköréhez. A fejezetben külön kitérek az általam használt irodalom bemutatására. A dolgozat második fejezetében bemutatom az Európai Unió döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét különös tekintettel az Európai Unió Tanácsának felépítésére és működésére, a hivatalos és informális döntéshozatali csatornáira. Részletesen elemzem a Tanács és a többi uniós intézmény viszonyrendszerét, valamint azokat a körülményeket, amelyek szerepet játszanak a döntés előkészítés, illetve a döntéshozatal folyamatában. A közelgő magyar uniós elnökségre tekintettel részletesen elemzem a soros elnökségi rendszer és a tagállami érdekérvényesítés lehetőségeit. A harmadik fejezetben bemutatom azt a rangsorolási modellt, amelynek segítségével megkísérlem bemutatni egy-egy tagország befolyási erejének összetevőit. Az elemzés alapja egy ismert játékelméleti modell módszertanán alapszik: a kategóriák megalkotását és azok beszámítási kritériumait alkalmazom az általam felállított ún. érdekérvényesítési index modellben, amely különböző változók alapján kísérel meg rangsort állítani a tagállamok érdekérvényesítő képességeit befolyásoló tényezők alapján. A fejezet esetleírások zárják, amelyek segítségével igyekszem bizonyítani modellem működőképességét. A megvizsgált témakörrel kapcsolatos kutatási eredményeimet, valamint a tézisem végkövetkeztetéseit a dolgozat záró részében fejtem ki.