Az öntözővizek minősége a hazai vízkultúrás zöldségtermesztésben

Kivonat, rövid leírás

A vízkémiai adottságok feltérképezését 323 db dél-alföldi öntözővíz minta elemzése alapozta meg. A nyitott termesztési rendszerek ökológiai értékelése 9 zöldséghajtató üzem tápanyag- és termesztési adatainak felhasználásával történt. A túlfolyó oldatok összetételbeli változásán keresztül a másodlagos felhasználás lehetőségeit kerestük. A dél-alföldi vízforrások vízkultúrás alkalmasságát más-más körülmény határozza meg. Felszíni vizeknél a folyóvízzel fennálló kapcsolat, talajvizeknél a felszíni eredetű szennyezések, rétegvizeknél a hidrogeológiai viszonyok a döntőek. A fő vízkultúrás zöldségnövényekre a dél-alföldi rétegvizekből az eltervezett arányok szerint a tápoldat összeállítható, de a magasabb nátrium- és hidrokarbonát-tartalom következtében a tápoldatok sótartalma megemelkedik. A rétegvizek tápoldatos felhasználásában gondot okoz a mangán- és a vastartalom is. A vizsgált vizek közel ¾ részénél közepes eltömődési kockázattal kell számolni a víz szétosztásánál. Hosszabb távon a rétegvizek korlátozódó felhasználása miatt leginkább a talajvizek jönnek szóba, ezek azonban csak víztisztítással tehetők alkalmassá. Az üzemi kísérletekben a makro- és mezoelemekre az átlagos hasznosulás 30-80 %. Az öntözés befolyásolja a túlfolyás térfogatát és annak sótartalmát, ezért lényegesen kihat a tápanyagok hasznosulási arányára. A vizsgált tápelemek hasznosulási arányai összefüggésbe hozhatók a túlfolyás koncentráció változásával. Azok a tápionok, melyeknek a koncentrációja a túlfolyásban magasabb, alacsonyabb hasznosulási arányt adnak. A tápanyagok hasznosulásában a technológiai elemek szerepe nagyobb, mint a vízkémiai adottságoké. Meghatározásra került egy nyitott rendszerekre ajánlott vízösszetétel, mely még nem korlátozza a jobb hasznosulást. Csak az alföldi beszivárgási területek rétegvizei elégítik ki ezeket a vízkémiai feltételeket. A víztisztító beiktatása nyitott rendszereknél elősegíti a tápanyagok jobb hasznosulását, egyúttal megteremti a zárt rendszerű termesztés vízkémiai feltételeit is. A technológiai részfolyamatokat aszerint kell vizsgálni, hogy nyitott vagy zárt rendszerű a termesztés. Ennek figyelembe vételével fogalmaztam meg javaslataimat és a továbblépés lehetőségeit a közeli jövőre.