A Verbascum phlomoides l. és a Salvia sclarea l. életformatípusok produkcióbiológiai értékelése

Bodor, Zsófia (2007) A Verbascum phlomoides l. és a Salvia sclarea l. életformatípusok produkcióbiológiai értékelése. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
8Mb
[img]
Preview
PDF :
92Kb
[img]
Preview
PDF :
178Kb
[img]
Preview
PDF :
105Kb

Abstract

A hosszú távon gazdaságos termesztéshez és az állandó minőségű drog előállításához az adott faj indukciós igényével, produkcióját és hatóanyag felhalmozását befolyásoló tényezők szerepével kapcsolatos információk alapvetően fontosak. Kísérleteimben ezért célul tűztem ki az egy-, illetve kétéves Verbascum phlomoides és Salvia sclarea ökotípusok fajspecifikus élettani, fenológiai, produkciós és fitokémiai sajátosságainak tudományos jellegű vizsgálatát, az intraspecifikus eltérések definiálását, valamint az ökológiai (termőhely) és technológiai tényezők (vetésidő) teljesítményt befolyásoló hatásának tisztázását. Az egy- és a kétéves szöszös ökörfarkkóró élettani tulajdonságaikban lényeges eltéréseket tapasztaltam. A ’Napfény’ fajta csírázása mindegyik vetésidőben gyorsabb és egyöntetűbb, míg a kétéves típus magjainak csírázása tavaszi vetés esetén rendkívül bizonytalan. A muskotályzsálya két típusának csírázási sajátossága azonos. Virágzásukat tekintve mindkét fajnál megállapítottam, hogy a kétéves típusok esetén az őszi vetés elősegíti a növény elsőévi virágzását, tavaszi vetés esetén azonban virágzásindukciójuk bizonytalan. Mindkét növényfaj tehát kvalitatív vernalizációs igényű. A hideghatás fagypont feletti hőmérsékleteken is jelentkezik, de 15oC körül van a felső határa. A két ökörfarkkóró típus növekedési ütemét és virágzásdinamikáját tekintve különböző: a ’Napfény’ fajta növekedése gyorsabb, valamint virágzása koraibb, mint a kétéves típusé. A muskotályzsálya változatai azonosak fenológiai jellemzőikben. Produkciójuk szempontjából a két genotípus közti eltérés az ökörfarkkórónál nem egyértelmű, a muskotályzsálya változatai viszont eltérnek. Mindkét faj eltérő életformájú típusai különböznek fitokémiai jellemzőikben. Összességében tehát öröklődő, stabil eltérések mutathatók ki a két növényfaj egy- és kétéves életformájú populációi között, ezért azok convarietas szintű megkülönböztetése indokolt. Szabadföldi kísérleteim során igazoltam, hogy a vetésidő hatást gyakorol a két növényfaj mindkét típusának növekedési ütemére, téltűrésére, virágzási arányára, virágzásdinamikájára, valamint területegységre vonatkoztatott droghozamára. Mind az ökörfarkkóró, mind a muskotályzsálya kétéves típusánál őszi vetés esetén az életformaváltás jelenségét bizonyítottam, ezért javaslom a Verbascum phlomoides és a Salvia sclarea TH (kétéves) életformája mellett Th-ként (áttelelő egyéves) való jelölését is. Mindkét fajnál a termőhely hatása is egyértelműen érvényesült. Téltűrésük gyengébb, virágzásuk koraibb, produkciójuk magasabb Kisvárdán, mint Soroksáron. Hároméves vetéssorozat kísérletem eredményei alapján meghatároztam a két növény eltérő típusainak optimális vetésidejét a két termőhelyen. A Verbascum phlomoides ’Napfény’ fajta optimális vetésideje Soroksáron október vége, november vége (tél alá vetés) vagy március közepe. Ezen időpontokban vetve állománysűrűsége és virágzási aránya maximális, a legnagyobb droghozamot produkálja, valamint drogjának minősége megfelel a gyógyszerkönyvi előírásnak. Kisvárdán, a szeptemberi vetés kivételével, mindegyik vetésidőben sikeresen termeszthető. A kisvárdai termőhely hátránya, hogy a fajta virágdrogjának minősége erősen évjáratfüggő, a legtöbb esetben nem éri el az előírt hatóanyagszintet. Tapasztalataink szerint a kétéves változat termesztése esetén mindkét termőhelyen az őszi vetés előnyös, hiszen a parcellák beállottsága és virágzási aránya megfelelő volt. Optimális vetésideje tehát szeptember, október elejére vagy november végére (tél alá) tehető, így megfelelő droghozamot és jó minőséget produkál. Az egyéves Salvia sclarea optimális vetésideje mindkét termőhelyen október vége-november vége (tél alá) vagy március közepe. A szelektált törzs állományainak beállottsága és virágzási aránya ezekben az időpontokban vetve 100%-os, friss hozama és hatóanyag-tartalma az évjárattól ugyan erősen függ, de kielégítő. Az ’Akali’ fajta termesztése, a hagyományos technológia mellett, áttelelő egyévesként is lehetséges. Tél alá (október közepe-november vége) vetés esetén ugyanis már a következő év nyarán is magas hozamot és illóolajtartalmat produkál. Megállapítottam, hogy a két fajban az elsőéves virágzásra történő szelekció több tekintetben (pl. vernalizációs igény, fagytűrés, hatóanyag-jellemzők) azonos irányú változást eredményezett. Ugyanakkor a vegetatív fejlődését lerövidítő típus és az alapfaj eltérése több más tulajdonságban (fejlődési ütem, csírázás, drogprodukció stb.) fajspecifikusan jelentkezik. Ebből kifolyólag termesztésük optimalizálása is fajspecifikus megoldást kíván. Eredményeink tehát a szöszös ökörfarkkóró és a muskotályzsálya további nemesítésének, új genotípusok, fajtajelöltek létrehozásának, valamint a növényfajok produkciós potenciáljának agrotechnikai módszerekkel történő növelésének biológiai alapját képzik.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Zámboriné Németh Éva
Uncontrolled Keywords:muskotályzsálya, szöszös ökörfarkkóró, agrotechnika
Subjects:Botanical sciences
ID Code:255
Date:30 November 2007
Deposited On:07 Nov 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:38

Repository Staff Only: item control page