Corvinus University of Budapest (Doctoral Programs) | Corvinus Research Archive | Central Library | DART-Europe Portal
Logo

Kisvízfolyások tájrehabilitációjának rendezési elvei és módszere

Báthoryné Nagy, Ildikó Réka (2007) Kisvízfolyások tájrehabilitációjának rendezési elvei és módszere. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
18Mb
[img]
Preview
PDF :
257Kb
[img]
Preview
PDF :
213Kb
[img]
Preview
PDF :
182Kb

Abstract

A patakrendezés tájrehabilitációs szempontjaira irányuló kutatásom során tájépítészként elsősorban a tájhasználatok, a tájökológia és a tájkép vonatkozásában közelítettem a témakört. A kutatás alapja a vonatkozó irodalom kritikai elemzése, amelyet saját terepi kutatási eredményekkel, tervezési tapasztalataimmal, valamint kérdőíves felméréssel egészítettem ki. Definiáltam a patak, meghatároztam a patakmenti táj tájépítészeti szempontú jellemzőit és a hazai tájállapot néhány jellegzetességét. A patakmenti tájat a tájrehabilitációs feladatok területspecifikus és differenciált meghatározását segítendő tovább tagoltam: a hidrológiai adottságok alapján tájrendezési zónákat, a tájhasználatok alapján pedig hosszirányú tájrészlettípusokat és ahhoz tartozó patakszakasztípusokat különítettem el és jellemeztem. Az ökológiai helyreállításnak alapjaként meghatároztam és jellemeztem a patakmenti táj vízi és vizes élőhelytípusait és altípusait. A nemzetközi és hazai patakrendezési esettanulmányokra támaszkodva a gyakorlati megvalósulását tártam fel. 1998 óta végzett terepi megfigyeléseim, valamint kutatási és tervezési munkáim során különféle helyszíneken és változatos tervezési feladatokon keresztül volt alkalmam megismerni a hegyés dombvidéki patakmenti tájak jellegzetességeit és a helyreállítását meghatározó tényezőket. A hazai gyakorlat jellegzetességeit az érintett hatóságokhoz címzett kérdőíves felméréssel és személyes interjúkkal tártam fel. A patakhelyreállítás tájépítészeti szempontú leírását és a tájrehabilitációs elvek meghatározását saját, a patakmenti tájra vonatkozó tervezési tapasztalataimra alapozva dolgoztam ki. Mindezek alapján meghatároztam a patakhelyreállítás 11 helyreállítástípusát és az élőhelyhelyreállítás 5 típusát. Legfőbb, a tervezési gyakorlatban is hasznosítható eredményként kidolgoztam azt az alapelveket integráló tájrehabilitációs tervezési módszert, amellyel a patak helyreállítási feladatai meghatározhatók. A módszer alkalmazhatóságát a Hosszúrétipatak menti táj példáján bizonyítottam. Kutatásom során a tájépítészeti elvekhez mérten a legnagyobb arányban figyelembe vettem a felszíni vizek helyreállításával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi direktíva, az Európai Unió Víz Keret Irányelv vonatkozó előírásait és a gyakorlati alkalmazhatóságra irányuló hazai kutatások eredményeit. A többi kutatástól eltérően azonban más területi egységben, az általam meghatározott és jellemzett patakmenti tájban látom az általános tájépítészeti elvek érvényesülésének, a Táj – Patak – Ember viszony helyreállításának "táji keretét". Patakmenti táj definícióm, és annak jellemzését szolgáló statikus és dinamikus jellemzők új megközelítést adhatnak az ökológiai folyosóval foglalkozó tájökológiai kutatásoknak. A patakmenti táj rendezésének általános és tájrendezési részfeladatonként meghatározott tájrehabilitációs elvei, valamint az általam kidolgozott tervezési módszer egy tájrehabilitációs tervezési segédlet alapjául szolgálhat.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Csima Péter
Uncontrolled Keywords:tájrehabilitáció, tájrendezés, vízrendezés
Subjects:Landscape architecture
ID Code:250
Date:29 November 2007
Deposited On:26 Oct 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:38

Repository Staff Only: item control page