Kisvízfolyások tájrehabilitációjának rendezési elvei és módszere

Báthoryné Nagy, Ildikó Réka (2007) Kisvízfolyások tájrehabilitációjának rendezési elvei és módszere. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
18Mb
[img]
Preview
PDF :
257Kb
[img]
Preview
PDF :
213Kb
[img]
Preview
PDF :
182Kb

Abstract

A patakrendezés tájrehabilitációs szempontjaira irányuló kutatásom során tájépítészként elsősorban a tájhasználatok, a tájökológia és a tájkép vonatkozásában közelítettem a témakört. A kutatás alapja a vonatkozó irodalom kritikai elemzése, amelyet saját terepi kutatási eredményekkel, tervezési tapasztalataimmal, valamint kérdőíves felméréssel egészítettem ki. Definiáltam a patak, meghatároztam a patakmenti táj tájépítészeti szempontú jellemzőit és a hazai tájállapot néhány jellegzetességét. A patakmenti tájat a tájrehabilitációs feladatok területspecifikus és differenciált meghatározását segítendő tovább tagoltam: a hidrológiai adottságok alapján tájrendezési zónákat, a tájhasználatok alapján pedig hosszirányú tájrészlettípusokat és ahhoz tartozó patakszakasztípusokat különítettem el és jellemeztem. Az ökológiai helyreállításnak alapjaként meghatároztam és jellemeztem a patakmenti táj vízi és vizes élőhelytípusait és altípusait. A nemzetközi és hazai patakrendezési esettanulmányokra támaszkodva a gyakorlati megvalósulását tártam fel. 1998 óta végzett terepi megfigyeléseim, valamint kutatási és tervezési munkáim során különféle helyszíneken és változatos tervezési feladatokon keresztül volt alkalmam megismerni a hegyés dombvidéki patakmenti tájak jellegzetességeit és a helyreállítását meghatározó tényezőket. A hazai gyakorlat jellegzetességeit az érintett hatóságokhoz címzett kérdőíves felméréssel és személyes interjúkkal tártam fel. A patakhelyreállítás tájépítészeti szempontú leírását és a tájrehabilitációs elvek meghatározását saját, a patakmenti tájra vonatkozó tervezési tapasztalataimra alapozva dolgoztam ki. Mindezek alapján meghatároztam a patakhelyreállítás 11 helyreállítástípusát és az élőhelyhelyreállítás 5 típusát. Legfőbb, a tervezési gyakorlatban is hasznosítható eredményként kidolgoztam azt az alapelveket integráló tájrehabilitációs tervezési módszert, amellyel a patak helyreállítási feladatai meghatározhatók. A módszer alkalmazhatóságát a Hosszúrétipatak menti táj példáján bizonyítottam. Kutatásom során a tájépítészeti elvekhez mérten a legnagyobb arányban figyelembe vettem a felszíni vizek helyreállításával kapcsolatos legfontosabb nemzetközi direktíva, az Európai Unió Víz Keret Irányelv vonatkozó előírásait és a gyakorlati alkalmazhatóságra irányuló hazai kutatások eredményeit. A többi kutatástól eltérően azonban más területi egységben, az általam meghatározott és jellemzett patakmenti tájban látom az általános tájépítészeti elvek érvényesülésének, a Táj – Patak – Ember viszony helyreállításának "táji keretét". Patakmenti táj definícióm, és annak jellemzését szolgáló statikus és dinamikus jellemzők új megközelítést adhatnak az ökológiai folyosóval foglalkozó tájökológiai kutatásoknak. A patakmenti táj rendezésének általános és tájrendezési részfeladatonként meghatározott tájrehabilitációs elvei, valamint az általam kidolgozott tervezési módszer egy tájrehabilitációs tervezési segédlet alapjául szolgálhat.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Csima Péter
Uncontrolled Keywords:tájrehabilitáció, tájrendezés, vízrendezés
Subjects:Landscape architecture
ID Code:250
Date:29 November 2007
Deposited On:26 Oct 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:38

Repository Staff Only: item control page