Corvinus University of Budapest (Doctoral Programs) | Corvinus Research Archive | Central Library | DART-Europe Portal
Logo

Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései

Hamar, Balázs (2007) Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
7Mb
[img]
Preview
PDF :
2035Kb
[img]
Preview
PDF :
175Kb

Abstract

Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a faiskolák száma és ezzel a termesztő terület nagysága valamint a termesztett taxonok száma is. Ahhoz, hogy mind a taxonok számát, mind a megtermelt növények mennyiségét emelni tudjuk, sok faj szaporításánál hatékonyabb, bizonyos esetekben újabb módszerekre van szükség. A magnóliák jelentősége is egyre inkább nőtt, hiszen igen korai, feltűnő virágaik miatt nagyon kedveltek a kerttulajdonosok körében. A hazai termesztésük egyik gátló tényezője, hogy a szaporításuk nehézkes. Munkánk alapvető célkitűzése a Magnolia fajták dugványozási technológiájának tökéletesítése volt. Vizsgálatainkat a szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. faiskolájában végeztük, a Magnolia x soulangeana 'Alexandrina' és M. liliiflora 'Nigra' fajtákkal. A következő kérdésekre kerestünk választ: • Lehet-e az anyanövények prekondicionálásával jobb gyökeresedési eredményeket elérni a magnóliák dugványozásánál? • Mi a dugványozási idő optimuma? • Mely serkentőszer koncentrációk mellett gyökeresednek legjobban az általunk vizsgált fajták? • Van-e összefüggés a dugványok gyökeresedése és a dugványok peroxidáz aktivitása között? A dugványozási kísérletek mellett, megfigyeléseket végeztünk a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. magnólia hibridgyűjteményében. A gyűjteményre vonatkozóan a következő kérdésre kerestük a választ: • Milyen, eddig nem szaporított taxonok kerülhetnek üzemi termesztésbe a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. herényi díszfaiskolájában található, mintegy 80 éves magnólia szelekciós gyűjteményből? Eredményeink az alábbiakban összegezhetők: Az anyanövények hajtásain végzett elkötözéses módszerrel a dugványok gyökeresedését illetően csak a dugványozási időszak legvégén (július vége, augusztus eleje) értünk el statisztikailag is értékelhető eredményt, de a meggyökeresedett dugványok gyökérminőségét illetően jobb eredményeket kaptunk a kontrollal szemben. A faiskola szempontjából a dugványozás ideje bizonyult a legfontosabb tényezőnek. Kísérleteink eredménye alapján megállapítható, hogy a dugványozást a lehető leghamarabb el kell végezni, ami Magyarországon május közepe, június eleje, kevéssel a hajtásnövekedés leállása előtt. A korai dugványozással a meggyökeresedett dugványoknak több idejük van felkészülni a télre, és így jobban telelnek, ami a magnóliák esetében általában az egyik legnagyobb problémát jelenti. A serkentő szerek szempontjából a 0,6 – 0,8 % IVS-sel kaptuk a legjobb eredményeket. A berlini Humboldt Egyetemen néhány Magnolia taxonon végzett peroxidáz aktivitási vizsgálatunk eredményét nem minden esetben tudtunk a gyökeresedési hajlammal összefüggésbe hozni. A Prenor KFT faiskolájának területén található mintegy 80 éves Magnolia szelekcióból olyan egyedeket választottunk ki, melyek gazdagíthatják a faiskola kínálatát. Ezeknek a felszaporítása megtörtént, jelenleg a klónállományok üzemi termesztési körülmények közötti vizsgálata folyik.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Schmidt Gábor
Uncontrolled Keywords:dísznövénytermesztés, biotechnológia
Subjects:Garden crops, fruits, horticulture
ID Code:23
Date:19 April 2007
Deposited On:25 Jun 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:37

Repository Staff Only: item control page