Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései

Hamar, Balázs (2007) Magnolia L. fajták dugványozásának egyes biológiai és technológiai összefüggései. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Előnézet
PDF :
7Mb
[img]
Előnézet
PDF :
2035Kb
[img]
Előnézet
PDF :
175Kb

Absztrakt (kivonat)

Magyarországon az 1990-es évek eleje óta folyamatosan növekedett a faiskolák száma és ezzel a termesztő terület nagysága valamint a termesztett taxonok száma is. Ahhoz, hogy mind a taxonok számát, mind a megtermelt növények mennyiségét emelni tudjuk, sok faj szaporításánál hatékonyabb, bizonyos esetekben újabb módszerekre van szükség. A magnóliák jelentősége is egyre inkább nőtt, hiszen igen korai, feltűnő virágaik miatt nagyon kedveltek a kerttulajdonosok körében. A hazai termesztésük egyik gátló tényezője, hogy a szaporításuk nehézkes. Munkánk alapvető célkitűzése a Magnolia fajták dugványozási technológiájának tökéletesítése volt. Vizsgálatainkat a szombathelyi Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. faiskolájában végeztük, a Magnolia x soulangeana 'Alexandrina' és M. liliiflora 'Nigra' fajtákkal. A következő kérdésekre kerestünk választ: • Lehet-e az anyanövények prekondicionálásával jobb gyökeresedési eredményeket elérni a magnóliák dugványozásánál? • Mi a dugványozási idő optimuma? • Mely serkentőszer koncentrációk mellett gyökeresednek legjobban az általunk vizsgált fajták? • Van-e összefüggés a dugványok gyökeresedése és a dugványok peroxidáz aktivitása között? A dugványozási kísérletek mellett, megfigyeléseket végeztünk a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. magnólia hibridgyűjteményében. A gyűjteményre vonatkozóan a következő kérdésre kerestük a választ: • Milyen, eddig nem szaporított taxonok kerülhetnek üzemi termesztésbe a Prenor Kertészeti és Parképítő KFT. herényi díszfaiskolájában található, mintegy 80 éves magnólia szelekciós gyűjteményből? Eredményeink az alábbiakban összegezhetők: Az anyanövények hajtásain végzett elkötözéses módszerrel a dugványok gyökeresedését illetően csak a dugványozási időszak legvégén (július vége, augusztus eleje) értünk el statisztikailag is értékelhető eredményt, de a meggyökeresedett dugványok gyökérminőségét illetően jobb eredményeket kaptunk a kontrollal szemben. A faiskola szempontjából a dugványozás ideje bizonyult a legfontosabb tényezőnek. Kísérleteink eredménye alapján megállapítható, hogy a dugványozást a lehető leghamarabb el kell végezni, ami Magyarországon május közepe, június eleje, kevéssel a hajtásnövekedés leállása előtt. A korai dugványozással a meggyökeresedett dugványoknak több idejük van felkészülni a télre, és így jobban telelnek, ami a magnóliák esetében általában az egyik legnagyobb problémát jelenti. A serkentő szerek szempontjából a 0,6 – 0,8 % IVS-sel kaptuk a legjobb eredményeket. A berlini Humboldt Egyetemen néhány Magnolia taxonon végzett peroxidáz aktivitási vizsgálatunk eredményét nem minden esetben tudtunk a gyökeresedési hajlammal összefüggésbe hozni. A Prenor KFT faiskolájának területén található mintegy 80 éves Magnolia szelekcióból olyan egyedeket választottunk ki, melyek gazdagíthatják a faiskola kínálatát. Ezeknek a felszaporítása megtörtént, jelenleg a klónállományok üzemi termesztési körülmények közötti vizsgálata folyik.

Tétel típus:Értekezés/disszertáció (Doktori (PhD) értekezés)
Témavezető neve:Schmidt Gábor
Kulcsszavak:dísznövénytermesztés, biotechnológia
Témakör:Növénytermesztés, gyümölcstermesztés, kertészet
Azonosító kód:23
A védés dátuma:19 Április 2007
Elhelyezés dátuma:25 Jún 2007
Utolsó változtatás:28 Szept 2013 14:37

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap