Az Aster linosyris (L.) Bernh., mint őshonos évelő faj botanikája és termesztésbe vonása

Tar, Teodóra (2007) Az Aster linosyris (L.) Bernh., mint őshonos évelő faj botanikája és termesztésbe vonása. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
6Mb
[img]
Preview
PDF :
226Kb
[img]
Preview
PDF :
260Kb
[img]
Preview
PDF :
187Kb

Abstract

A magyarországi őshonos flóra tagjai közül évelő dísznövényként csupán 250 taxon (~150 faj és ~100 fajta) alkalmazása elterjedt, ebből mintegy 70 taxon könnyen beszerezhető. A dísznövényként alkalmazott őshonos taxonok előnye az idegenhonos taxonokkal szemben, hogy jól alkalmazkodnak a hazai ökológiai és klimatikus adottságokhoz és kisebb a valószínűsége, hogy a kertekből kiszökve flóraszennyező, vagy agresszív terjedésű növénnyé váljanak. A hazánkban őshonos fajokból előállított dísznövények kiemelt hungarikumoknak tekinthetők. Munkám célja a hazánk száraz sztyepprétjein őshonos, virágágyi évelő dísznövényként ritkán beszerezhető Aster linosyris (L.) BERNH. termesztési lehetőségeinek, további felhasználási területeinek és az alkalmazható szaporítási és nevelési módjainak megismerése, valamint a faj vágott virágként való alkalmasságának vizsgálata volt. Céljaim között szerepelt az Aster linosyris szöveti szerkezetének megismerése is. Kísérleteimet a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékén 2002. és 2006. között végeztem. Megállapítottam, hogy az Aster linosyris (L.) BERNH. csírázási aránya 39 %, a magoncok cserepezés előtti pusztulási aránya 48 %. A dugványról történő szaporítás optimális időszaka februártól áprilisig terjed (a gyökeresedési arány 90 % fölötti, a gyökeresedési idő 9 nap). A nyár végén végzett dugványozásokkor csökken a gyökeresedési arány (54,5%) és nő a gyökeresedési idő (37 nap), a rhizóma képződésének elmaradása pedig a dugványok téli pusztulását okozza. A használt gyökereztető szerek mind serkentőleg hatottak a gyökeresedésre, az optimális dugványhosszúság 6-9 cm volt. A gyökeresedést nem befolyásolta, hogy az anyatő mely magasságából származott a dugvány. A szabadföldbe vágott virág termesztési célra kiültetett Aster linosyris (L.) BERNH. tövek csaknem 20 cm-rel magasabb szármagasságot értek el (97,7 cm), mint a természetes állományban élő példányok (78,5 cm) és a szárankénti fészekszám is több mint háromszorosára nőtt (76,9 db). Az intenzív hajtásnövekedés időszaka májustól júliusig tart, a hajtáscsúcsok generatív jellegének megjelenése június végén – július elején (650 ºC aktív hőösszeg értéknél), míg a virágnyílás augusztus végén, szeptember elején (1200 ºC aktív hőösszeg értéknél) várható. Az Aster linosyris korai virágoztatása (február közepétől növényházban nevelve) 15-16 hét nevelési idő után, május utolsó hetére, június elejére lehetséges (1200 ºC 10 ºC feletti léghőmérsékleti összegnél). Pótmegvilágítás alkalmazásával mintegy két héttel korábbi virágnyílást tudtam elérni. Cserepes dísznövény felhasználási célra februári dugványozással neveltem az Aster linosyrist, a tövek átlagos magassága 30 cm körüli, habitusuk 87 %-ban bokros volt, a tövenkénti fészekszám 40 körül alakult. Az internódiumok jelentősen lerövidültek, átlagos hosszuk 0,56 cm volt. A szaporítási mód hatása csak a szaporítás évében érzékelhető. A tövek teleltetését szabadban vagy fagymentes növényházban célszerű végezni. A visszavágás hatására csökken az átlagos szármagasság, a nyáron (júliusban és augusztusban) végzett visszavágás pedig a virágnyílás időpontjára is hatással van (két héttel késlelteti). Az Aster linosyris (L.) BERNH. vázatartóssága legkevesebb 12 nap körüli, az alkalmazott tartósító szerek (8-HQS és 1-MCP) minden esetben meghosszabbították a vázatartósságot, a 8-HQS 13,1 napra, az 1-MCP 15,6 napra. Megállapítottam, hogy a hajtások generatív jellegének kialakulása és a virágnyílás a nappalhosszúság, az asszimilációs fénymennyiség és a megvilágítás erőssége mellett a tenyészidőszakban kapott hőösszeg mennyiségével is összefüggésben állhat. Vázatartóssága és morfológiai tulajdonságai alapján az Aster linosyris megfelel a vágott virág felhasználási célra, a fészkek kis mérete miatt inkább vegyes csokrokban, csokorlazítóként alkalmazható. Zöld bimbós állapotban szedve érdekes megoldás lehet vágott zöldként való alkalmazása is.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Schmidt Gábor
Uncontrolled Keywords:Magyarországon őshonos évelő növenyek, dísznövények
Subjects:Botanical sciences
Garden crops, fruits, horticulture
ID Code:228
Date:29 October 2007
Deposited On:25 Sep 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:38

Repository Staff Only: item control page