Corvinus University of Budapest (Doctoral Programs) | Corvinus Research Archive | Central Library | DART-Europe Portal
Logo

Környezetkímélő szőlőtermesztés a Fertő-Hansági Nemzeti Park előterében különös tekintettel a ragadozó atkákra

Németh, Krisztina (2007) Környezetkímélő szőlőtermesztés a Fertő-Hansági Nemzeti Park előterében különös tekintettel a ragadozó atkákra. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
2573Kb
[img]
Preview
PDF :
732Kb
[img]
Preview
PDF :
675Kb
[img]
Preview
PDF :
202Kb

Abstract

A Soproni borvidéken a környezetkímélő szőlőtermesztés 1998-ban, a keszthelyi „Zöld Mezőgazdaság Alapítvány” által elnyert KTM-KKA pályázat támogatásával kezdődött a borvidék szőlőtermő területének egy harmadán, közel 350 ha-on. A program célja a Fertő-Hansági Nemzeti park területén levő szőlőültetvényekben az integrált termesztés technológia megvalósítása volt, fokozottan szem előtt tartva a természetvédelmi területekre vonatkozó előírásokat. A vizsgált 8 területből 6 az integrált termesztéstechnológia irányelvei szerint gazdálkodott, egy területen hagyományos növényvédelmi technológiát alkalmaztak, egy pedig művelés alatt nem álló elhagyott terület, mely összehasonlításul szolgált. C/1., F/36., Scs. táblákat a program indításakor T. pyri „Mikulov”, a Sm. táblát Badacsonyból származó törzsével telepítették be. A C/6. és F/34. táblákban T. pyri betelepítés nem volt. A nyugalmi időszakban fás részek futtatásos, majd futtatás utáni mikroszkópos átvizsgálással gyűjtöttem le a kéreg alatt betelelt atkaállományt. A vegetációs fázisban májustól szeptemberig havonta minden területről véletlenszerűen a hajtások alsó, középső és felső harmadából 50-50 db levelet szedtem, melyről az állatokat mikroszkóp segítségével gyűjtöttem le. A legyűjtést tárgylemezre való preparálás követett, fajmeghatározás Karg határozókulcsa alapján történt. A havonkénti mintavétel lehetővé tette a populációdinamikai változások követését, a levélemeletek elkülönítése pedig az atkafajok vertikális elhelyezkedéséről adott tájékoztatást. Választ kerestem a növényvédelmi kezelések és az atkafajok előfordulása közötti összefüggésekre is. A nyugalmi időszakban betelelt atkaállomány összetétele és mennyisége nem mutatott összefüggést a vegetációban megfigyelt atkafajokkal. Mindkét időszakban nagy mennyiségben fordult elő területenként változó arányban a T. pyri és a Tydeidae sp. Az összes begyűjtött és azonosított atkafajból és családból leggyakoribb ill. legnagyobb egyedszámban előforduló faj a T. pyri az E. vitis, a C. vitis, a P. ulmi, és a Tydeidae család. A T. pyri egyedszáma évről évre kiegyenlített, a Tydeidae 4 év alatt 4,5-szeresére, az E.vitis pedig 14-szeresére szaporodott el. Az atkafajokban legszegényebb a „Hagyományos” és a F/34. integrált, de nem betelepített tábla volt. Az integrált technológiát alkalmazó ültetvényekben függetlenül a betelepítéstől a T. pyri volt domináns. A Gyakorlat számára hasznosítható új eredményeim: - Ismertté vált a Soproni borvidék atkafaunája, a T. pyri és az E. vitis szignifikáns dominanciája az ültetvényekben. - Magyarországon szőlőültetvényeiben eddig még nem talált és le nem írt Amblyseius neobernhardi (ATHIOS-HENRIOT), Amblyseius wainsteini (GOMELAURI), Anthoseius richteri (KARG), Anthoseius rivulus (KARG) atkafajok azonosítása megtörtént. - A ragadozó atkák a szőlő hajtásainak alsó és középső harmadában helyezkednek el, így a csonkázás -mint kötelezően elvégzendő technológia elem-, nem érinti hátrányosan az egyedszámukat a vegetáció folyamán. - Igazolódott a kén hatóanyag negatív hatása a ragadozó atkákra. - Az integrált technológia irányelveinek betartása esetén megvan a lehetősége annak, hogy a honos ragadozó atkafajok elszaporodjanak. Betelepítés előtt az ültetvények atkaállományának felmérése indokolt. - A Tydeidae sp. mennyisége integrált termesztés során évről évre nő, növényvédelemben betöltött szerepük fokozódik. Az integrált (környezetkímélő) termesztéstechnológia agro- és fitotechnikai elemeinek céltudatos összehangolása, az előrejelzés alkalmazása, a füvesítés bevezetése nem csak a hasznos élő szervezetek elszaporodását teszi lehetővé, hanem jelentős termelési költségcsökkenést is eredményez.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Mészáros Zoltán
Uncontrolled Keywords:növényvédelem, szőlőtermesztés
Subjects:Garden crops, fruits, horticulture
ID Code:200
Date:11 October 2007
Deposited On:10 Sep 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:38

Repository Staff Only: item control page