A vetőmag kezelési lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban

Divéky-Ertsey, Anna (2007) A vetőmag kezelési lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
1807Kb
[img]
Preview
PDF :
156Kb
[img]
Preview
PDF :
145Kb
[img]
Preview
PDF :
193Kb

Abstract

Az ökológiai (bio) növénytermesztés szemlélete megkívánja, hogy a termeszteni kívánt növény szaporítóanyaga is ökológiai gazdálkodásból származzon. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásokat nemcsak az ökológiai szaporítóanyag termesztésének és betakarításának folyamatában kell betartani, hanem a későbbiekben a vetőmag feldolgozásakor és kikészítése során sem lehet a magbetegségek csökkentésére vagy a későbbi kelés serkentésére hagyományos csávázószereket, szintetikus növényvédő szereket, hormonokat, egyéb kezeléseket használni. Célul tűztem ki vizsgálataimban, az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett, az ökovetőmag életerejének megtartására és növelésére alkalmas anyagok kiválasztását, és a kiválasztott anyagokhoz kapcsolódó kezelési módszerek kidolgozását. A kiválasztott anyagokat mag életerő vizsgálati módszereken keresztül vizsgáltam. Célul tűztem ki ezért a jelenlegi vigorvizsgálatok közül az ökovetőmag életerejét leginkább jellemző vizsgálati módszer kiválasztását egy későbbi ajánlás kidolgozására. Vizsgálataimban az első körben kiválasztott anyagok hatását – Alginit, Vetozen KR-60, Natúr Biokál 01 és kakukkfűolaj – in vitro körülmények között vizsgáltam maggal terjedő Ascochyta sp. és Fusarium moniliforme kórokozókra. A kakukkfűolaj a kórokozók fejlődését táptalajon erősen gátolta, a többi anyag gátló hatást nem mutatott. Ezután vizsgálataimat az életerő vizsgálatok irányába folytattam. Vizsgálataimhoz tesztnövénynek kukorica (Zea mays L.), vöröshagyma (Allium cepa L.) és borsó (Pisum sativum L.) vetőmag tételeket választottam, mindegyik fajból egy jobb b és egy gyengébb csírázóképességű mintát kezeltem és vizsgáltam. A kezelésekhez használt anyagok víz (20ºC nem deionizált), melyet a gyakorlatban egyes gazdák alkalmaznak és a Natúr Biokál 01 30%-os vizes oldata, mely Magyarországon az ökológiai gazdálkodásban mint növénykondicionáló anyag van forgalomban. Az áztatásos kezelések időtartama 2, 4, 6 óra volt. Az áztatás után a magokat 24 óráig 21ºC hőmérsékleten szárítottam. Száradás után elvégeztem a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetsége (ISTA) által javasolt vigorvizsgálatokat (csírázóképesség vizsgálat, elektromos vezetőképesség vizsgálat, csíranövény növekedési teszt, cold teszt, gyorsított öregítés vizsgálat) és szabadföldi kelésvizsgálatot. Az eredményeim alapján a vigorvizsgálatok közül kukoricánál és hagymánál a cold teszt és csíranövény növekedés vizsgálatok javasolhatók a vetőmag minősítő vizsgálatok kiegészítésére, borsónál a gyorsított öregítés vizsgálat nyújtott többlet információt a mag életerejéről. A kezelések közül a vizes és Natúr Biokállal kezelt tételek mind javították a mag életerejét. Legtöbb esetben és legnagyobb arányban a 4 órás 30%-os Natúr Biokál 01 oldatban való áztatás javította a tételek eredményeit. Mindhárom tesztnövénynél a gyengébb csírázóképességű tételeknél a kezelések pozitív hatása jobban mutatkozott, mint a jó minőségű tételnél. Gyengébb tételek csírázóképesség és életerő javítására ezért a kezelések kifejezetten ajánlhatók, szabadföldi kelésnél előnyt jelenthet a gazdáknak.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Radics László
Uncontrolled Keywords:ökológiai gazdálkodás
Subjects:Garden crops, fruits, horticulture
ID Code:17
Date:7 June 2007
Deposited On:25 Jun 2007
Last Modified:28 Sep 2013 14:37

Repository Staff Only: item control page