Voting Behaviour in Hungary – Are Voters Sophisticated Optimisers or Clueless Rubes?

Kivonat, rövid leírás

1) Új adatbázis alkotása a. A disszertáció első és egyik legnagyobb hozzájárulása az irodalomhoz egy új, mikroszintű adatbázis létrehozása. Az adatbázist a TÁRKI Omnibusz kérdőíves kutatásaiból építettük. Az Omnibusz kutatásai 1000 fős, a felnőtt (a 18 éves és idősebb) magyarországi lakosságot reprezentáló, valószínűségi mintán, személyes kérdezéssel készülnek. Az új adatbázis 107 kérdőíves hullámot tartalmaz, magába foglalva 108442 egyéni interjút 2006 január és 2018 január között. Az adatbázis az egyén társadalmi, munkaerőpiaci, jövedelmi, oktatási jellemzői mellett az egyén nemzetgazdaságról és saját jólétéről alkotott véleményét is tartalmazza, valamint – a disszertáció kérdése szempontjából talán a legfontosabb – párt preferenciára vonatkozó adatokat is magába foglal. b. A kérdőíves adatbázis építése különösen értékes, mert a változók neve, kódja és az egy változón belüli adatok kódjai időben változtak, ezért mind a 107 hullámot minden egyes változó esetében egyesével kellett megvizsgálni, megtisztítani és újra-kódolni. c. Nem csupán a nagymintaszámú, egyéni szintű adatbázis jelent újítást az irodalomban, hanem az egyének településekhez való hozzákötése is. Magyarországon 3155 település van, ami a legkisebb adminisztratív egység az országban. 2006 és 2015 között az egyéni szintű párt preferenciákat és a nemzetgazdaságról és az egyéni jólétről alkotott percepciókat (valamint az egyénekre jellemző demográfiai mutatókat) hozzákötöttük a kérdezett egyén településéhez. A települési adatok ilyen módú hozzákapcsolása az egyéni pártpreferenciához lehetőséget ad arra, hogy a gazdasági szavazást nem csak a kérdőíveken keresztül, hanem az egyének településéhez tartozó és a nemzetgazdaságot jellemző objektív mérőszámokkal is vizsgáljuk. 2) A gazdasági szavazás premisszáinak új adaton történő tesztelése, megerősítése vagy cáfolása, szociotropikus-egocentrikus, valamint a retrospektív-prospektív dimenziók vizsgálata egy egyenletben 2006 és 2018 között. a. A dolgozat bizonyítja, hogy a szociotropikus megfontolásnak erős magyarázó ereje van, illetve az egocentrikus változók magyarázó ereje és szignifikanciája időben változik. b. A dolgozat továbbá azt találja, hogy a retrospektív és a prospektív szavazás mind magyarázza a választók magatartását, azonban az előző magyarázó ereje erősebb. 3) A 2006 és 2018 között rögzített többszöri kereszti adatok segítségével megvizsgáljuk, hogy a szociotropikus-egocentrikus, valamint a retrospektív-prospektív dimenziók magyarázó ereje miként változott időben és egymáshoz képest. a. A dolgozat bizonyítja, hogy a vizsgálódás első időszakában (2006-2010) az egocentrikus megfontolásnak nem volt szignifikáns magyarázó ereje, míg a második (2010-2014) és a harmadik (2014-2018) időszakban már szignifikáns hatással bír. b. Valamint mind a három időszakban fontos és szignifikáns volt a szociotropikus és a retrospektív megfontolás. 4) A nemzetgazdaságról alkotott percepció és a párt preferencia közötti endogén kapcsolat empirikus feloldása, az egyén nemzetgazdaságról alkotott percepciójának torzítatlan becslése. a. A fő eredmények alapján a legkisebb négyzetek elve szisztematikusan felülbecslés a nemzetgazdasági percepció párt preferenciára gyakorolt hatását, azonban a kétfokozatú legkisebb négyzetek (2SLS) becslés után is azt találjuk, hogy a nemzetgazdaságról alkotott percepció szignifikánsan magyarázza a pártpreferenciát. Minél jobbnak értékeli az egyén a nemzetgazdasági alakulását, annál nagyobb valószínűséggel szavaz a regnáló kormányra; míg minél kedvezőtlenebbnek látja az egyén a nemzetgazdaság alakulását, annál inkább támogat egy ellenzéki pártot 5) Az egyedi adatbázis lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, hogy az egyén nemzetgazdaságról alkotott percepcióját a saját településén végbemenő gazdasági folyamatok vagy a nemzetgazdasági folyamatok magyarázzák jobban. a. Az empirikus adatok alapján azt találjuk, hogy a választó szociotropikus megfontolásait a település nettó adózás utáni jövedelem változása és a település szintű munkanélküliségi ráta nem befolyásolja szignifikánsan. Ellenben az egyén nemzetgazdaságról alkotott percepcióját statisztikailag szignifikánsan és nagy mértékben befolyásolja a a nemzetgazdasági szintű GDP növekedés vagy a nemzeti munkanélküliségi ráta változása magyarázza. b. Az eredmények alátámasztják a gazdasági szavazás alapelméletét, miszerint a racionális szavazó annak függvényében, hogy hogyan ítélték meg saját jóllétüket és a nemzetgazdaság helyzetét, szavazatukkal támogatják (jutalmazzák), vagy nem támogatják (büntetik) a politikusokat.