A Sziget Fesztivál mint hely értelmezése

Kivonat, rövid leírás

A doktori kutatás a Sziget Fesztivállal mint hellyel, a fesztiválozók környezettel való viszonyával foglalkozik. A kutatás fő célja a Sziget Fesztivál mint egy egy hétig létező szociokulturális környezet, megélt, átélt tér többrétű értelmezése és ábrázolása volt. A kutatómunka alulról épülő, vagyis nem szakirodalomból, elméletekből vagy megelőző kutatási eredményekből kiinduló, hanem terepkutatásból, közvetlen kutatói tapasztalatokból, meglátásokból eredő, vagyis problémaorientált. Az értekezés három egymást kiegészítő kutatási láb bemutatásából áll, melyek mindegyike egy-egy különböző mentális térképezési módszeren alapul, és amelyek kiegészülnek más kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. A három mentális térképezési eljárás közül kettő a kutatás során kidolgozott módszer. Habár az egyszerre antropológiai és szociológiai megközelítésű kutatás újszerű fesztiválkutatás, Sziget kutatás is egyben, a dolgozat elméleti beágyazottsága alapvetően térszociológiai jellegű. A kutatás témája a helyértelmezés, amely négy megközelítéssel, négy elméleti kérdés megválaszolásához vezetett. A disszertáció fő kategóriája, a tér mint szociológiai téma elhanyagolt, elméleti téren és empirikus eredményeket tekintve is megkésett, főleg a hazai szociológiában, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben erőteljes tér felé fordulás (térbeli fordulat, spatial turn) figyelhető meg a különböző tudományterületeken. Mindezek mellett pedig elmondható, hogy a térszociológia nem tekint ki kellőképpen más tudományterületek eredményei felé. Az értekezés fő elméleti hozzájárulási célja, hogy szintetizáljon különböző releváns tudományterületi eredményeket, és transzdiszciplináris megközelítésben mutasson rá a térszociológia jelentőségére, és így hangsúlyossá váljon a tér és a társadalom kölcsönkapcsolata. A dolgozat foglalkozik a relacionális térszociológia számára fontos határ fogalmával, de tematizálja a térértelmezést például a főként cselekvőhálózati és időföldrajzi érintettségű útvonalhálózatokkal is. Mindezek mellett a kutatás céljai között kiemelt szerepe volt annak, hogy felhívja a figyelmet mind az akadémiai jellegű társadalomtudományos, mind az alkalmazott jellegű üzleti kutatások terén a hely szelleme (genius loci, spirit of place) kutatási lehetőségére, hasznosságára, továbbá az élmény szerepére és jelentőségére a helyekkel kapcsolatosan, valamint a mentális térképezés értelmezésének, alakíthatóságának, kombinálhatóságának módjaira.