A magyar háztartások pénzügyi megtakarításai és vagyona a 2008-2009-es válságot követően = Financial savings and wealth of Hungarian households after the 2008–2009 crisis

Kivonat, rövid leírás

A magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona 2008 és 2020 között több mint meghárom-szorozódott: azaz közel 40 ezer milliárd forinttal nőtt. A háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona is több mint 55 százalékponttal emelkedett – így a lakossági pénzügyi vagyon nökedése számottevően hozzájárult a gazdaság külső egyensúlyi pozíciójának javulásához, így a külföldi for-rásokra való ráutaltság mérséklődéséhez is. Míg a kétezres évek elejétől a lakosság egyre inkább eladósodott, a 2008-2009-es válságot követően a törlesztések révén jelentősen csökkent a lakosság hitelállománya. Ezzel párhuzamosan a lakosság GDP-arányos pénzügyi eszközei is számottevően, mintegy 40 százalékponttal nőttek 2008-2020 között. Az e dolgozatban bemutatott kutatásaim során ezért elsősorban a 2008-2009-es válságot kö-vető, 2020-ig tartó időszak megtakarítási folyamataira koncentráltam. Disszertációmban arra kere-sem a választ, hogy makroszinten milyen tényezők járulhattak hozzá a magyar háztartások megta-karításának 2008-2009-es válságot követő jelentős emelkedéséhez és portfólióösszetételének meg-változásához. Emellett azt is vizsgálom, hogy mikroszinten milyen faktorok határozhatják meg a magyar háztartások pénzügyi vagyonának mértékét és összetételét. Az elméleti keretrendszer és az eddigi empirikus kutatások ismertetése után a harmadik rész-ben egy leíró elemzés segítségével azt vizsgálom, hogy a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően milyen tényezők állhattak a magyar megtakarítási folyamatok mögött és körbejárom, hogyan alakult a háztartások pénzügyi vagyonának összetétele és milyen változások történtek a magyar lakosság pénzügyi portfóliójának összetételében. A negyedik fejezetben hipotéziseket fogalmaztam meg annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjak a háztartások vagyoni helyzetéről. A második kutatási kérdésre – Milyen faktorok ha-tározhatják meg a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyonának mértékét és összetételét? – egy 2015 óta elérhető, viszonylag új mikroadatbázis segítségével, a Household Finance and Con-sumption Survey felmérés segítségével válaszoltam. A lakosság portfólióallokációs döntéseit is vizsgáltam, ezen belül is azt, hogy a kockázatos és nem kockázatos eszközök közötti választását milyen tényezők befolyásolják. Meggyőződésem, hogy ez kutatás hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük a magyar meg-takarítások szintjét és összetételét befolyásoló faktorokat, és választ kapunk arra is, milyen tényezők állhattak a 2008-2009-es válságot követő alkalmazkodás mögött.