Anomáliák a részvénypiaci és alapkezelői jelentések körül [védés előtt] = Anomalies around reports of stock earnings and of fund management

Rácz, Dávid Andor (2019) Anomáliák a részvénypiaci és alapkezelői jelentések körül [védés előtt] = Anomalies around reports of stock earnings and of fund management. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
1MB
[img]
Preview
PDF : (dissertation in English)
2MB
[img]
Preview
PDF : (az értekezés tézisei magyar nyelven)
578kB
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
577kB

Abstract

A pénzügyi piacokon számos rendellenességgel, piaci kudarccal találkozhatunk. Ezekből kettőt elemzünk az értekezésben, amelyeket az a logikai kapocs köt össze, hogy mindkettő megismerése és megfelelő kezelése által a befektetők elkerülhetik a hatékonytalanságokat, amelyek csökkentik a befektetők hasznosságát mivel azok szuboptimális döntésekhez, elmaradt haszonhoz, vagy elkerülhető veszteségekhez, és végeredményben nagymértékű társadalmi károkhoz vezetnek. Az egyik a tőzsdén jegyzett vállalatok negyedéves tőzsdei jelentései körül megfigyelhető abnormális hozamok kérdése, amelyet az S&P 500 és az S&P 500 IT index elemeinek esetén az eseményelemzés módszertanával elemeztünk. A másik elemzett anomália a befektetési alapok teljesítményének értékelésére használt klasszikus mutatószámokban tapasztalható manipuláció, amellyel a befektetési alapkezelők tényleges hozzáadott érték nélkül is feljavíthatják a kimutatott teljesítményüket, mivel azok torzulhatnak a hozammanipuláció, illetve a szuboptimális befektetési döntések hatására. Ezt a problémát a manipulációmentes mutatószámok használatával lehet kezelni, amelyekkel a magyar abszolút hozamú alapok esetében mutattuk ki a manipuláció vagy szuboptimális befektetési döntések nyomait. Az S&P 500 és az S&P 500 IT index negyedéves jelentései körüli abnormális hozamok: • A vállalatok profitabilitásában jelentkező meglepetés iránya és nagysága határozza meg, hogy hogyan módosulnak a részvényárfolyamok a vállalati jelentések hatására. Ugyanakkor eltolódás figyelhető meg az egyes hírcsoportok esetén érzékelt kumulált abnormális hozamok szintjében és irányában a negatív ár-reakciók irányába: szignifikáns pozitív hozam csak a nagyon jó hírek csoportjában jelentkezik, a jó hírek csoportjában már nincs 0-tól szignifikánsan különböző hozam, a semleges hírek csoportjától kezdve pedig negatív kumulált abnormális hozamokat látunk. • Az új információ hatása a bejelentést követő kereskedési napokon már nem figyelhető meg és nem alakul ki a meglepetés irányának megfelelő trend. • A technológiai szektorban erőteljesebb a meglepetés hatása az árfolyamokra az általános részvénypiacnál tapasztaltnál. A manipulált teljesítmény kimutatása magyar abszolúthozamú befektetések esetén: • Az elemzésünk új eredménynek számít mivel még nem ismert példa a hozammanipuláció nyomainak kimutatásra a szakirodalomban magyar befektetési alapok esetén. • Az eredményeink szerint a rangkorrelációk az MBTM és a Sharpe-ráta között a 0,76-0,82 tartományba esnek, ami jelez annyi eltérést, amelyet okozhat valamilyen szintű hozammanipuláció vagy hozamsimítás. • Új eredményünk, hogy a Kételkedési Hányadosnak a szakirodalomban megfigyelt, az alternatív hozammanipulációt kimutató módszerekkel való szoros átfedésével szemben az elemzett mintánkon felemás eredményeink születtek: Az alternatív módszerek a 31-ből 10-szer jeleztek, míg a Kételkedési Hányados csak 4-szer. Előbbi esetén 10-ből 4 a Diszkontinuitás-elemzés általi megerősítés, míg a Kételkedési Hányados esetén 4-ből 1 ugyanez. Összességében tehát a Torzítási Ráta jobb előszűrő eszköznek bizonyult a Kételkedési Hányadosnál. • A befektetési politikák, és az alapkezelőkkel folytatott interjúk alapján csak egy alap, a Concorde Citadella alap esetén tűnik megalapozottnak a párhuzamos gyanús jelzéseket szuboptimális befektetési döntések miatt. • Új megközelítésünk, hogy a csoportátlagtól vett kirívó eltérések grafikus ábrázolásának segítségével különítettük el a gyanús befektetési alapokat. • Új eredményként megmutattuk, hogy az MBTM-nek a Brown et al. (2010)-féle lineáris közelítése kevésbé bünteti a kockázatot, mint az Ingersoll et al. (2007)-féle számítás. • Új eredményünk, hogy az Ingersoll et al. (2007) és Brown et al. (2010)-féle módszer között tapasztalt nagyobb értékbeli eltérések az MBTM-ben általában felnagyítva öröklődnek tovább a belőlük számított Kételkedési Hányadosba. • Egy új protokollt is javasoltunk a teljesítménymanipulálás kiszűrésére.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Csóka Péter, Pintér Miklós
Subjects:Finance
ID Code:1074
Date:November 2019
Deposited On:29 Oct 2019 13:28
Last Modified:29 Oct 2019 13:32

Repository Staff Only: item control page