Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure

Szabó, Tamás (2020) Magyar‒román államközi viszony és az RMDSZ kapcsolatrendszere a rendszerváltástól a könnyített honosítási eljárás bevezetéséig = Hungarian‒Romanian inter-state relations and the impact of RMDSZ from the regime change to the adoption of the simplified naturalisation procedure. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola. DOI 10.14267/phd.2020003

Teljes szöveg

[img]
Preview
PDF :
5MB
[img]
Preview
PDF : (a disszertáció tézisei magyar nyelven)
827kB
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
824kB

Kivonat, rövid leírás

Doktori értekezésemben a magyar‒román államközi kapcsolatok alakulását és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) érdekérvényesítési lehetőségei vizsgáltam az 1989-es rendszerváltást követő időszakban. Kutatásomban három olyan döntésre fókuszáltam ‒ magyar‒román alapszerződés, státustörvény, kettős állampolgárság és a könnyített honosítási eljárás ‒, amelyek nemzetpolitikai relevanciával bírnak és meghatározóak mind a két állam, mind pedig az erdélyi magyarság szempontjából. A dolgozatban e három vita (döntés) mögött meghúzódó érdekekre, a szereplők érdekérvényesítési lehetőségeire és korlátaira, valamint a lehetséges következményekre világítottam rá. Értekezésem kiindulópontját két állítás képezte. Elsőként amellett érveltem, hogy Magyarország és Románia viszonyának normalizálódása és a többség‒kisebbség viszonyának intézményes rendeződése nem a két állam közötti történelmi megbékélés következménye, hanem Románia nyugati integrációs elköteleződésének és az RMDSZ kormányzati pozícióba való kooptálásának az eredménye. A dolgozat másik állítása az RMDSZ államközi kapcsolatok szintjén betöltött szereplehetőségére vonatkozik, ugyanis a nemzetközi kapcsolatok államközpontú felfogásában nem értelmezhető tényező az RMDSZ mint etnikai párt, ennek ellenére számos esetben befolyásolta a magyar‒román államközi kapcsolatokat és a felek viszonyrendszerét. A dolgozat állításaiból kiindulva több kutatási kérdést megfogalmaztam: (1) Mennyire alkalmasak a nemzetközi kapcsolatok elméleti irányzatai a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül pedig a magyar‒román viszony 1989 utáni alakulásának értelmezésére? (2) Melyek azok a szereplők és intézmények, amelyek az államközi kapcsolatok utóbbi negyedszázadát alakították? Kik és milyen mechanizmusok révén működtetik az államközi kapcsolatokat? (3) Az RMDSZ milyen szereppel és érdekérvényesítési lehetőségekkel rendelkezik a kétoldalú kapcsolatok szintjén, illetve mennyiben tudta alakítani az államközi kapcsolatokat? (4) Milyen esélyekkel beszélhetünk történelmi megbékélésről, amikor az erdélyi magyarság legitim politikai képviseletét nélkülözik a román‒magyar viszony rendezésére irányuló folyamatokban. (...)

Tétel típusa:Disszertáció (Doktori (PhD) értekezés)
Témavezető:Békés Csaba János
Tárgy:Nemzetközi kapcsolatok
Azonosító kód:1070
Védés dátuma:6 február 2020
DOI:10.14267/phd.2020003
Elhelyezés dátuma:10 Oct 2019 14:05
Last Modified:02 Sep 2020 12:08

Csak a repozitórium munkatársainak: tétel módosító lap

Letöltések

Letöltések száma az elmúlt két évben, havonkénti bontásban

View more statistics