A működési kockázatkezelés kiemelt kérdései a pénzügyi szektorban [védés előtt] = Key issues of operational risk management in the financial sector

Tamásné Vőneki, Zsuzsanna (2019) A működési kockázatkezelés kiemelt kérdései a pénzügyi szektorban [védés előtt] = Key issues of operational risk management in the financial sector. PhD thesis, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola.

[img]
Preview
PDF :
3MB
[img]
Preview
PDF : (dissertation in English)
3MB
[img]
Preview
PDF : (a disszertáció tézisei magyar nyelven)
1MB
[img]
Preview
PDF : (draft in English)
956kB

Abstract

A működési kockázat „a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot, de nem tartalmazza a stratégiai és reputációs kockázatot” (BCBS, 2006, 144. pp). Ez a kockázattípus – az európai bankok által az egyes kockázattípusokra képzett tőke megoszlása alapján – mára a hitelkockázat után a második legjelentősebb kockázattípussá vált megelőzve a piaci kockázatot (EBA, 2017/b). A disszertáció középpontjában a bankszektor működési kockázatkezelési folyamatai állnak, de mivel a működési kockázatok nem bankspecifikusak, az itt felvázolt kutatási eredmények más szektorok, illetve a szabályozó számára is megfontolandóak lehetnek. Jelen disszertációban megfogalmazott, legfontosabb kutatási kérdések a következőek: • Mely országspecifikus tényezők befolyásolják szignifikánsan az egyes országokban bekövetkezett működési veszteségesemények nagyságát és gyakoriságát? • A bankok milyen információkat tesznek közzé a működési kockázatkezelési rendszerükről? A közzétett információk tartalma és minősége milyen pénzügyi és vállalatirányítási tényezőkkel van kapcsolatban? • A banki működési kockázatkezelési rendszer legfejlettebb eleme, a kockázati étvágy keretrendszer milyen mértékben található meg a magyar bankok gyakorlatában, a banki szakértők milyen kihívásokat látnak a keretrendszer bevezetésével kapcsolatban? Az első kutatásban – publikus veszteségadatbázis felhasználásával – elemezzük a működési veszteségek bekövetkezési gyakoriságát és hatását befolyásoló, ország szintű tényezőket 92 ország 2008 és 2016 között bekövetkezett működési veszteségei alapján. 1. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy a korábbi tanulmányokban szignifikánsként meghatározott kormányzati mutatók magyarázó ereje nem igazolható, ellenben a sajtószabadságra vonatkozó mutató szignifikáns. A számok mögött megbúvó következtetés az, hogy az alacsony sajtószabadsággal rendelkező országokban, az érzékeny működési veszteségesemények, mint a belső és külső csalások, folyamati és emberi hibák, korrupció, üzletviteli kockázat stb. nem tudnak napvilágra kerülni, így nem szerepelnek a vizsgált adatbázisokban. A veszteségadatok elemzésekor így ezek az országok – tévesen – kevésbé kockázatosnak tűnnek. Ebből következik, hogy a publikus adatbázisokon történő modellezés esetén figyelnünk kell a torzító hatások kiküszöbölésére és korrigálnunk kell az adatainkat a sajtószabadság vagy hasonló kontroláló változó beépítésével. 2. A második kutatás során a Visegrádi Négyek 26 bankjának 2008-2016 közötti időszakban megjelent éves jelentéseinek és a III. Pillér alatti kockázati jelentéseinek tartalomelemzése alapján azt mondhatjuk, hogy a V4 országok legnagyobb bankjainak kockázati közzétételét mind tartalom, mind minőség szempontjából pozitívan befolyásolja az intézmény mérete (a mérlegfőösszeg természetes logaritmusa alapján), a tőkeáttétele, és az, ha az intézmény az AMA módszertant választja a működési kockázatok utáni tőke képzésére. Az eredmények nem mutatnak kapcsolatot a közzétételekhez kapcsolódó indexek és a ROA értéke között. A board struktúráját tekintve, a board mérete pozitívan befolyásolja a közzétételek tartalmi elemeit, ha a konfidencia-intervallumot 90%-ban határozzuk meg. A közzétételek minősége szempontjából a board mérete nem tekinthető szignifikánsnak. Ugyanígy az igazgatóságon belül a külső tagok aránya nem szignifikáns egyik regresszióban sem. A jelentések minőségét viszont pozitívan befolyásolja, ha a vezérigazgató és a board elnöke ugyanaz a személy. Azt azonban nem igazolja a regresszió elemzés, hogy kapcsolat lenne a riportok tartalma, illetve a CEO és a board elnöki pozíció dualitása között. A harmadik kutatásban az előző két kvantitatív elemzés kiegészül egy interjúkon és on-line kérdőíveken alapuló, kvalitatív elemzéssel. A kutatás azt vizsgálja, hogy a hazai bankok milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, és milyen kihívásokkal szembesülnek a kockázati étvágy keretrendszerének kialakításakor. 3. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg elérhető, kockázati étvágyra vonatkozó iránymutatások meglehetősen szűkszavúak, ugyanakkor a kockázati étvágy keretrendszer szerepe, mind felügyeleti, mind belső, stratégiai szempontból felértékelődött. A hazai pénzintézeti szektorban elindult a keretrendszer kiépítése, de kevés az az intézmény, ahol az valóban – mint a belső kontrollrendszer szerves része – működik. A kutatás alapján feltérképeztük, mely mérési eszközök mely kockázattípus esetén alkalmazhatóak. A keretrendszer kialakítását az első pilléres kockázatok esetében érdemes elkezdeni, mert ezek azok a kockázatok, ahol a bankok kellően fejlett kockázatkezelési eszközökkel, módszerekkel rendelkeznek.

Item Type:Thesis (PhD thesis)
Supervisor:Berlinger Edina, Walter György
Subjects:Finance
ID Code:1066
Date:14 October 2019
Deposited On:11 Sep 2019 13:08
Last Modified:04 Oct 2019 12:17

Repository Staff Only: item control page